Nem könnyű, ráadásul a burnoutnak van egy ikertestvére, az sem sokkal kevésbé kellemetlen.
Bizonyos iparágakban a decemberi ünnepi idószakra nem a lelassulás a jellemző, hanem épp ellenkezőleg, ilyenkor nő meg jelentősen a munkamennyiség. Többen vannak kitéve a túlzott terhelés okozta kiégés veszélyének, mint gondolnánk, ezért fontos foglalkozni vele egyéni és munkáltatói szinten is.
A kiégés veszélye ugyanis éppen az, hogy nem feltűnő jelenség. A tünetek nem hirtelen és markánsan, hanem lassan és fokozatosan jelentkeznek, emiatt rendszerint a munkavállaló környezete és maga az érintett sem érzékeli őket.
Gyanús jelek
Az érzelmi kimerültség mellett gyakran fiziológiai és végső esetben egészségügyi jelei is lehetnek a kiégésnek: hosszan tartó fáradtság, energiahiány, fejfájás vagy akár emésztési és alvásproblémák. A leginkább jellemző, kívülről is észlelhető jelek közé tartozik az érdektelenség, közömbösség a munka iránt, az érzelemmentesség, a társas eseményektől való tartózkodás és a teljesítménycsökkenés.
Ez tehát a burnout szincróma, de van egy hasonló is, a boreout, amelynek az az oka, ha valaki nem érzi a munkája során elegendőnek a kihívást – túl kevés vagy minőségileg nem kielégítő a feladata. Emiatt unottá, motiválatlanná válik, kevésbé lesz elkötelezett a munkája iránt, a teljesítménye ingadozóvá válik. Ez hosszabb távon mentális problémákhoz, alacsony önértékeléshez és szorongáshoz vezethet.
A stresszt démonizálni szokás, holott van egy optimális szintje.
Ha valakit tartósan ezen szinttől eltérően ér feszültség, annak a következménye tartós túlingerlés esetén a burnout, tartós ingerhiány esetén pedig a boreout.
„Munkavállalóként van lehetőségünk a saját eszközeinkkel is kompenzálni, ideális szinten tartani a stresszt. Ha terhelt időszakot élünk a családi életünkben – például egy válás vagy egy haláleset miatt – akkor érdemes átgondolni egy képzésre vagy új projektre való jelentkezés késleltetését. Elképzelhető olyan szituáció is, amikor a munkahelyünkön kevésnek érezzük a kihívást és unatkozunk. Ilyenkor érdemes lehet olyan hobbit keresni, ami pótolja ezt a hiányérzetünket.
Ily módon kompenzálni azonban csak kis mértékű vagy ideiglenes kilengést lehet. Ha úgy érezzük, hogy a munkakörünk nyújtotta ingerszint tartósan és jelentősen eltér a számunkra optimálistól, akkor érdemes átgondolni, hogy a megfelelő pozícióban dolgozunk-e”
– idézi közleményében a Profession.hu a hr-igazgatóját, Simon-Göröcs Lilit.
A kiégés esetében fontos, hogy húzzuk meg a határainkat: ha úgy érezzük, hogy egy bizonyos mennyiségű feladatot már nem tudunk elvégezni egészséges keretek között, jelezzük az illetékesnek. Pszichológus vagy más mentálhigiénés szakember segítségével is jelentős eredményeket lehet elérni a kiégés kezelésében. A boreout megelőzéséhez – a munkahelyi feladatok sokszínűségén túl – kell a személyes fejlődés és a karrierépítés lehetőségeinek megteremtése, valamint a munkavállalók és vezetők közötti nyílt kommunikáció és visszajelzés.
„Egy vállalatnak számos lehetősége van a munkavállalók stressz-szintjének ideális szinten tartására. A nagyobb vállalatoknál például, ahol sok munkakör van és tagolt a szervezeti felépítés, általában adottak az előrelépési lehetőségek. Kisebb méretű cégeknél és laposabb szervezet esetén ezek a lehetőségek általában korlátozottabbak, azonban az adott munkakörben ellátott feladatok és a felelősségi szintek bővítésével itt is lehet új perspektívákat nyitni a munkatársaknak”
– magyarázza a szakértő.
Ehhez a munkavállalóknak és a vezetőknek is nyitottnak kell lenniük a változásra, változtatásra. Ha megoldható, osszák fel a feladatokat úgy, hogy akár napi, akár heti váltásban rotálódjanak a szerepkörök, így könnyebb elkerülni, hogy valamelyik kolléga túlzottan monotonnak érezze a feladatát.