Nyomorgó fotós volt, ráállt az NFT-re, azóta dől hozzá a pénz

Szerző: Lakinger Béla

Hétköznapi sikersztori Amerikából. Akár új üzletág születik, akár új buborék, jól hangzik.

Egy 36 éves amerikai nő napról napra, olcsó kajákon élt, a lakásának a bérleti díját is nehezére esett kifizetni, és amióta NFT-ket kezdett árulni, illetve kereskedni velük, 100 ezer dollárt keresett.

Igen, tudjuk, ez túlságosan hasonlít arra, amit az

“ismerd meg a munka nélküli meggazdagodás trükkjét”, illetve “a bankok gyűlölik ezt a férfit, mert rájött a pénztermelés titkára”

típusú trash-reklámok próbálnak elhitetni elképzelhetetlenül naiv embertársainkkal.

A történet azonban a CNBC gazdasági hírtévé oldalán jelent meg, joggal feltételezhetjük, hogy nem légből kapott. És ha nem is kell senkit arra indítson, hogy a kaliforniai aranyásók mintájára ész nélkül belevesse magát az NFT-bizniszbe, a jelenség, amit bemutat, elég érdekes.

Szóval a művészfotózással foglalkozó, abban csak mérsékelt sikereket elérő Brittany Pierre éppen nagyon rosszul állt anyagilag, amikor tavaly márciusban meghallotta, hogy egy barátnője, Elise Swoopes 17 600 dollárért (majdnem 5 és félmillió forint) adta el egy NFT-sített alkotását. Ezután néhány napot arra szánt, hogy a Google és a Youtube segítségével megértse, mi a fene az az NFT.

Ha valaki nem lenne képben:
Az NFT (non-fungible token) lényege, hogy blokkláncalapú technológia segítségével igazolja digitális formában létező műalkotások eredetiségét, illetve egyediségét. Ha tehát van valakinek egy NFT-sített fotója, akkor adott esetben hiába létezik annak számtalan másolata, ő bármikor bizonyítani tudja, hogy az övé az igazi. A tokenben tárolt információ ugyanis feltörhetetlen, hamisíthatatlan, utólag nem megváltoztatható.

Egy hónappal később értékesítette az első saját NFT-it, darabonként pár száz dollárért, ami máris óriási előrelépés volt az 50 dollár körüli árhoz képest, amennyiért addig jellemzően elkótyavetyélte a fotóit, nem kevés fárasztó házalás révén.

Ugyan ki és miért adna ennyivel többet mégoly egyedi digitális képekért, mint hagyományos felvételekért? – kérdezheti bárki. Erre valóban nehéz felelni, a dolog megértésében talán segít valamennyit ez a cikkünk:

Pierre állítása szerint az év során összesen több mint 100 ezer dollárral (31 millió forint) lett vastagabb, egy idő után már nemcsak a saját cuccai eladásából, hanem más NFT-t továbbértékesítéséből is pénzt csinálva.

Kellett némi segítség

Azt ugyanakkor ő sem tagadja, hogy a beszállás nem volt egyszerű, ennek a fajta üzletnek is megvan a belépési küszöbe. A legtöbb ezzel foglalkozó platformon ugyanis kell valamiféle ajánlás (afféle meghívólevél), és igényel némi befektetést az NFT-k előállításának díja is. Szerencséjére egy barátjától kapott ajánlást, egy másik pedig kölcsönadott neki.

Ma már csak NFT-vel foglalkozik, és jól megél belőle. Úgy gondolja, ez a terület, a szintén blokkláncalapú kriptopénzeket is beleértve, nagy lehetőséget jelent a marginalizált helyzetükből kitörni nem tudó csoportoknak, különösen a kisebbségeknek. Vagy ahogy ő fogalmaz:

“Ez lehet az út az igazi pénzügyi szabadsághoz.”

És hogyan működnek a kriptodevizák? Itt elmagyarázzuk:

Itt van még jó kis kontent