A hőstörténetek nem gyermekded mesék, a saját életedben is jól jöhetnek

Szerző: Lakinger Béla

Bármilyen nagy mondásnak is hangzik: segítenek megtalálni az értelmet. Hátha mégsem 42.

Pszichológiai kutatások egész sora mutatja, hogy az egyén személyes sztorijának újra hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki több értelmet találjon a saját életében. Az erre legalkalmasabb narratív keret az úgynevezett „hős útja” történet, amelyben a főszereplő legyőzi a kihívásokat, és közben maga is alakul – írja a Psypost.org.

A Journal of Personality and Social Psychology nevű folyóiratban közzétett eredmények szerint a módszer egyszerűen abból áll, hogy az ember egy archetipikus történet főhősének szemüvegén keresztül szemléli a saját sorsát, és ez idővel a jóllétének növekedéséhez vezet. A hős útja mitológiakutatók által már régen azonosított, világszerte számos korban és kultúrában előforduló narratív minta.

„Az egyik alapvető megközelítés, amit az emberek az élet értelmének kereséséhez használnak, a saját életükről szóló narratívák megalkotása, tapasztalataik értelmezése és kontextualizálása. (…) Az ilyen történetek mélyen befolyásolják a világról és az önazonosságról alkotott képünket”

– idézi a cikk a tanulmány szerzőjét, Benjamin Rogerst, a Boston College tanárát.

„A forgatókönyvírói kézikönyvekben gyakori tanács a hős útjához hasonló struktúrák alkalmazása, mivel meggyőző narratív keretet alkot. Úgy véltük, az emberek az ehhez az időtlen, univerzálisan vonzó narratívához igazodó élettörténeteket tartalmasabbnak fogják érzékelni, tükrözve annak maradandó témáit és kulturális relevanciáját” – tette hozzá Rogers.

A kutatás több, módszertanilag heterogén – az önbevallásos online felmérésektől a mélyinterjúkig – részből állt, összesen több ezer résztvevőt bevonva. A kutatók kidolgoztak egy skálát, amely a hős útja narratíva hét kulcselemét tükrözi Ezek:

  • önmagunk hősként való azonosítása,
  • szembesülés egy nagy változással,
  • a küldetés megkezdése,
  • szövetségesek szerzése,
  • szembenézés a kihívásokkal,
  • személyes átalakulás és
  • a közösség javát szolgáló örökség.

(Mint látható, ez könnyen megfeleltethető a magyar népmesei hagyományban is gyakori történetsémának, miszerint a szegénylegénnyel valami történik, mire nekivág a világnak, és kalandjai végén valami nagy dolgot cselekszik, amivel elnyeri méltó jutalmát.)

A kutatók azt találták, hogy azok a résztvevők, akik a hős útja narratíván keresztül látták az életüket, több értelmet láttak benne, ráadásul azt is befolyásolta, hogy hogyan tekintettek a személyes kihívásokra, és mennyire rugalmasan néztek szembe velük.

Elszalasztott lehetőség

„Kutatásunk két kulcsfontosságú felismeréshez vezet egy átlagember számára. Egy: a saját történetünk nem csupán tükröt tart nekünk, hanem azt is alakítja, hogyan érzékeljük az életünket. (…) Ismert és értékeinkkel összhangban lévő narratív formákból merítve van hatalmunk egy jobb élettörténet megalkotására. Másodszor, az emberek különböző okokból nem hajlanak arra, hogy magukat hősöknek tekintsék, ami lehet, hogy elszalasztott lehetőség.”

Rogersék válasza erre az, hogy megközelítésükkel a hősök útját a mindennapi életre vonatkoztathatóvá teszik. Bemutatják, hogy a hőstörténetek hét alapvető eleme szinte mindenki életében megtalálható, így bárki számára lehetséges hőssé válni az útja során.

Hősnek lenni sokféleképpen lehet, és annak felismerése, hogy a saját történetedben hogyan vagy hős, pszichológiai előnyökkel járhat, anélkül, hogy hamisnak vagy túlságosan önzőnek éreznéd magad.

Itt van még jó kis kontent