Elmondjuk, miért rossz ötlet nyomban szájon vágni valakit egy otromba beszólásért

Szerző: Lakinger Béla

Aki azt hiszi, a jog tekintettel van a lovagias igazságosztók érzemeire, csalódni fog.

Annyi keménykedő-fogadkozó kommentet láttunk Will Smith Oscar-díjátadón előadott pofozkodásáról – miszerint “én is ezt tenném hasonló helyzetben” -, hogy hasznosnak gondoltuk megvilágítani egy cseppet: jogilag pontosan minek is minősül, ami történt. Hátha segíthetünk ezzel a wannabe Fülig Jimmyk tömegeinek átgondolni a tettek esetleges következményeit.

Duncan már leírta, mit gondol Smith alakításáról, ezúttal nem megyünk tehát bele abba, hogy hatalmi pozícióból elkövetett verbális bántalmazás volt-e Chris Rock vicce, vagy csak egy durva, de elviselhető poén, illetve jogos felháborodás vezérelte-e az agresszort, vagy a frusztráció. Ahogy abban sem hirdetünk ítéletet, hogy mit mond el valakiről, ha így képes kezelni a konfliktust.

Azért annyit jegyezzünk meg:

nem véletlen, hogy a civilizált világban ez viszonylag ritka módja a bántó megjegyzések megtorlásának

– még az Oscar-gálánál kevésbé puccos környezetben is.

A jog, legalábbis Magyarországon, nem tekint semmilyen, mégoly gyalázatos kijelentést, rágalmazást kellő indoknak a fizikai bántalmazásra. Még a becsületsértés olyan, a verbális inzultuson túlmenő formáit sem, mint amikor leköpnek valakit. Sőt, önmagában a (szóbeli) erőszakkal fenyegetés sem jogosít fel senkit arra, hogy megelőző jelleggel ő kezdje az erőszakot.

“Elmúltak már azok az idők, amikor egy sértésért párbajban vagy egy pofonnal lehetett elégtételt venni – mondta a Bronsonnak N. Nagy István ügyvéd. – Amit Will Smith elkövetett, idehaza becsületsértésnek minősül, a Btk. 227. paragrafusa szabályozza.

Az eljárás megindítását azonban a sértettre bízza, ami annyit tesz, hogy neki kell az elkövetést követő 30 napon belül magánindítvánnyal élni, így az eljárás magánvádas eljárásként folytatódik, nem pedig közvádasként.

Vagyis a vádat nem az ügyész, hanem a sértett képviseli” – mondta N. Nagy István.

A becsületsértés egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Alsó határa nincs a büntetési tételnek, vagyis lehet egészen enyhe is a retorzió (és ez a gyakoribb): pénzbüntetés, közérdekű munka vagy akár megrovás, ami praktikusan egy

bírói ejnye-bejnye.

Mindez nem jelenti azt, hogy egy pofon elcsattanását megelőző eseményeknek ne volna jelentőségük egy jogi eljárásban. A magánvádas eljárásban lehetőség van a sértett provokáló magatartásának hangsúlyozására, ami az elkövető oldaláról jelentősen méltányolható. Azonban nem menti őt fel a tettének következményei alól, hiába sértették vagy alázták meg akár nagy nyilvánosság előtt. Ennek ellenére nem feltétlenül kap büntetést, mert ha a bíróság békítési kísérlete eredményes, akkor a pofonosztó megúszhatja.

Kinek kell többet tűrnie?

Természetesen nemcsak a pofozkodás nem megengedett, hanem a becsületsértő kifejezések használata sem – itt azonban már van kivétel. Az Alkotmánybíróság 36/1994-es határozata kimondja, hogy a “véleménynyilvánítás köre a közhatalmat gyakorló személyekkel és intézményekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb legyen, mint más személyeknél.”

Ezt szokás köznapi nyelven úgy megfogalmazni, hogy a felsorolt csoportokba tartozó embereknek “többet kell tűrniük”, mint másoknak. Az ő esetükben bizonyos kereteken belül lehetőséget biztosít a jogszabály a véleménynyilvánítás becsületsértő módon történő megfogalmazására. Ezért van az, hogy az egyik politikus mondhat olyan durvát a másikra (mondjuk, nevezheti gazembernek), ami a címzett foglalkozására tekintettel még pont belefér, míg egy közszereplőnek nem minősülő személlyel szemben már bőven becsületsértés lenne.

Mielőtt azonban valaki nagyon beleélné magát: ütlegelni még politikusokat is törvénytelen cselekedet.

Visszatérve Smith maflására, az angolszász jogrendszer merőben más, mint a magyar. Egy dolog a büntetőjogi felelősségre vonás, de ott van a nagy nyilvánosság előtt lekevert pofon miatt kérhető sérelemdíj is. Az Egyesült Államokban ez jelentős összegű lehet, összehasonlítva a hazai bírói gyakorlattal, de jó tudni, hogy nálunk is létezik a jóvátételnek ez a formája.

Ha Chris Rock úgy döntene, hogy kártérítésért perel, az ügyvédjei nem pénzügyi jellegű károk (szenvedés, mentális hatások) mellett a szakmájában őt érő hátrányokra és/vagy elmaradt jövedelemre hivatkozva is követelhetnének pénzt. Ehhez azt kellene bizonyítaniuk, hogy például Rock azért maradt le egy szerepről, mert az adott produkció készítői nem akarták, hogy kapcsolatba hozzák őket a sajnálatos incidenssel – írja a Talksonlaw.com.

Az önvédelem persze rendben van, ha indokolt és arányos. Úgyhogy hajrá:

Itt van még jó kis kontent

Az adatvédelmi tájékoztatónkban elolvashatod a jogszabályoknak megfelelő adatvédelmi irányelveinket. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás