Baj-e, ha egy történelmi film vagy sorozat mai problémákat jelenít meg? Mi amellett érvelünk, hogy ez nem feltétlenül gond, ha ízléssel csinálják. Év eleji sorozatbörze a nagy streaming-szolgáltatók kínálatából, melyben azokat a szériákat mutatjuk be, melyek azért hoznak egy tapintható hitelességi szintet, de kifejezetten szórakoztatóak is egyben.
A történelem nem azonos a múlttal. A múlt azon események összessége, amelyek egykor megtörténtek, míg a történelem az, amire mi emberek emlékszünk, vagy emlékezni akarunk belőle. Ez az emlékezet időről időre változik: egyes személyek vagy események emléke rosszabb színben tűnhet fel, míg másoké javulhat.
Hogy a dolog mennyire változékony, azt jól mutatja, hogy egy műalkotás (legyen az festmény, vers, dal, regény vagy akár film) sokszor jobban átformálja a nézőpontunkat, mint a történészek kutatásai.
Használati utasítás történelmi filmekhez
Gyakran kárhoztatják a mai alkotókat, hogy anakronizmust követnek el, azaz jelenkori problémákat és jelenségeket vetítenek rá régmúlt korok eseményeire, szereplőire. Az igazság az, hogy ez mindig így volt: egy rendező, vagy egy forgatókönyvíró általában nem kortörténeti hűség miatt akar egy témáról filmet készíteni, hanem inkább azért, így könnyebben tud reflektálni saját korának eseményeire.
Jó példa erre Ridley Scott Gladiátor című filmje 2000-ből. Igen látványos mozi lett, melynek van valós alapja: Commodus császár valóban kegyetlen, narcisztikus figura lehetett. A rendezőt azonban mégsem ez érdekelte. Ő egy tanmesét akart készíteni arról, hogy a tömegek már a legrégibbi idők óta könnyen befolyásolhatók az olcsó szórakoztatással. Ezek után persze lehet sorolni a film hibáit a rosszul megválasztott fegyverektől a kifestetlenül álldogáló szobrokig – az összképet azonban ezek mégsem rontják el, mert filmként működik.
Persze, a dolog egyéni ízlés kérdése is. Ha tanácsolhatok valamit, akkor
senki ne azzal a felkiáltással üljön le megnézni egy történelmi témájú filmet vagy sorozatot, hogy amit itt látni fogok, az biztosan úgy volt. Ez a hozzáállás ugyanis az esetek többségében csalódáshoz fog vezetni.
Még nagyobb baj, ha egy alkotás a fent említett igénnyel készül, kizárva minden más értelmezés lehetőségét. Ennek már nem sok köze van a művészethez, ám annál több a propagandához. Az ilyen alkotások általában patetikusak, szájbarágósak – és emiatt unalmasak is. Napjainkban ilyenre is akad példa, nem is kevés.
Summa summarum: szerintem egy film vagy sorozat esetében arra érdemes figyelni, hogy az alkotók mit láttak meg az ábrázolt korszakban, amit kidomborításra érdemesnek tartottak. Ezek sokszor igen röviden összefoglalhatók. például a Gladiátor esetében ez lehet a tömegmanipuláció, vagyis: kenyeret és cirkuszt a népnek.
A most következő tucatnyi sorozatot ilyen hívószavak alapján, az ábrázolt korszakoknak megfelelő időrendben mutatjuk be. Ebben az első részben az ókortól a középkoron át az újkorig kalandozunk, míg a következő részben a 20. század eseményeiről szóló szériákat vesszük sorra.
#1 Mondaalapok: Romulus (2 évad, 2020)
Hol tudom megnézni? HBO Max, Sky Original
A Romulus (pontosabban: Romvlvs) nagyjából abból az alapötletből indít, mint a 2004-es Trója című film. Adott egy mondakör, aminek vannak fontosabb szereplői, helyszínei és eseményei – de mi lehet ebből az, ami valóban megtörtént? Az olasz alkotók
megoldásain aztán később lehet meglepődni, morogni, netán felháborodni, de egy biztos: igen eredeti megoldást tettek le az asztalra.
Romulus kilétére például az első évad végéig nem igazán jöttem rá.
De ha a történet nem is visz magával mindenkit, akkor a látvány miatt érdemes próbát tenni ezzel a sorozattal: ezt a vaskori, primitív ősi világot, ahol az emberek fűben-fában valamilyen istenséget látnak, igencsak meggyőző erővel tárják elénk.
#2 Kisemberek mint történelemalakítók: Róma (2 évad, 2005)
Hol tudom megnézni? HBO Max
A sorozatmánia valahol Az elit alakulat és a két évadot megért Róma környékén kezdődhetett a kétezres évek elején. A stúdiók ekkor még csak próbálgatták a műfajt, és csak kevesen látták, hogy az új évezred meghatározó filmes kifejezési formája a mozivászonról az otthoni képernyőkre, később pedig kijelzőkre fog vándorolni.
A Róma a köztársaság válságperiódusában játszódik: az első évad Caesar történetét, a második Octavianus felemelkedését mutatja be. Mindkét esetben
láthatjuk a szobrokról, festményekről és tankönyvekből untig ismert figurákat Pompeiustól Kleopátrán át Marcus Antoniusig – de a főszereplőnek mégsem ők, hanem két katona, Lucius és Titus számítanak.
Ők azok a kisemberek, akik már nem fértek rá a történetírók lapjaira, de akik nélkül a nagy események minden bizonnyal nem, vagy merőben másképp alakultak volna. Tetteik nélkül egy-egy szereplő talán nem is válhatott volna azzá, aki később lett (a kedvencem például az, amikor Lucius elviszi Octavianust egy bordélyházba).
#3 Felemelkedéssztori: Vikingek (6 évad, 2013)
Hol tudom megnézni? Amazon Prime Video, Netflix
Talán ez az egy széria volt az, amit sokan a Trónok harcával egy lapon tudnak emlegetni. A látványos csatajelenetek és a számtalan gyorsan hulló karakter között lélegzet-visszafojtva figyelhetjük Ragnar felemelkedésének történetét. Talán
a főszereplő vadságán és őrült dolgain lehet vitatkozni: pusztán a hatalomért csinálja azt, amit, vagy egyszerűen csak így lehetett túlélni ebben a világban? Az alkotók ezt a dilemmát próbálják bemutatni – meglehetősen szórakoztató eszközökkel.
Külön érdekes, hogy a sorozat gyártása még a History Channelen kezdődött, ami az első évadnak kölcsönöz egyfajta ismeretterjesztős-oktatós ízt (de azért nem egy Aranybulla, na). A történelmi hűséget később feláldozták az akció és a történetszövés oltárán, ám ez olyan jól sikerült, hogy az ember meg tudja bocsátani a kisebb-nagyobb anakronizmusokat, tévedéseket is.
#4 Intrika minden mennyiségben: Borgiák (3 évad, 2011)
Hol tudom megnézni? Showtime
2011-ben, hajszállal
a Trónok harca indulása előtt már láthattunk olyan sorozatot, amiben sok meztelenkedés és vér közepette különféle családok fondorkodnak egymás ellen a hatalomért,
amit ez esetben nem a Vastrón, hanem Szent Péter trónja jelent.
A történet a 15. századi Itáliában játszódik, amikor a reneszánsz pápák csak annyiban különböztek Európa más fejedelmeitől, hogy ők egyben az egész katolikus egyházat is irányították. Nem csoda hát, hogy óriási a tülekedés a világi és lelki hatalmat jelentő tiaráért.
Amit Rodrigo Borgia (szerepében a zseniális Jeremy Irons!), az egyik legromlottabb figura épp Amerika felfedezésének évében kaparintott meg, latba vetve minden befolyását és vagyonát. Beiktatását követően leplezetlenül juttatta hatalomba gyermekeit: Cesare először főpap, majd a pápai zsoldossereg vezére lett, Lucrezia pedig több nagyhatalmú világi személy felesége is volt.
Ellenfeleik számosak: ott vannak a rivális Mediciek, a csalódott Rovere bíboros (a későbbi II. Gyula pápa) és az Itáliára ácsingózó francia király, I. Ferenc. Mellettük a kora újkor számos figurája felbukkan még a sorozatban, zseniális például Machiavelli vagy a fanatikus Savonarola ábrázolása is.
A sorozatot indulásakor a következő szlogennel reklámozták: The original crime family, ami teljesen találó is. Szinte az összes szereplő romlott és hataloméhes, ami megnehezíti az azonosulást bármelyikükkel is – úgyhogy végül már az ember csak azért „szurkol” a Borgiáknak, mert az ő gaztetteiket legalább már ismeri.
#5 Az önhittség krónikája: Napóleon (4 részes minisorozat, 2002)
Hol tudom megnézni? Amazon Prime Video, Youtube
A Napóleon egy bő húsz évvel ezelőtt készül francia tévéfilmsorozat, ami ennyi idő távlatából is élvezetes. A történet, melynek jó részét eredeti helyszíneken forgatták, végigköveti Bonaparte felemelkedését, hatalma tetőpontját, bukását és rövid visszatérését.
Teszi mindezt anélkül, hogy patetikusan szobrot állítana a becsvágyó hadvezérnek, de mégis tisztelettel szól róla ott, ahol kell.
Az eddig főként csak vígjátékokból ismert Jean Clavier meggyőző erővel alakítja a franciák császárát, míg körmönfont külügyminisztere, Talleyrand szerepében a zseniális John Malkovichot láthatjuk, és talán csak a vasmarkú rendőrminiszter, Fouché szerepel kevesebbet, pedig őt Gérard Depardieu alakítja.
A sorozat okosan, lépésről lépésre mutatja be, hogy a sok katonai és politikai siker miként homályosítja el a magát hidegfejűnek gondoló Napóleon éleslátását. A császár hatalma csúcsán sem érzi, hogy mikor kell azt mondani: elég, neki mindig több kell – ami végül a vesztét is okozza. A sorozat négy része egyébként (tűrhető minőségben) magyarul is megtekinthető a Youtube-on: 1., 2., 3., 4.
+1 Hitelesség mindenek felett: Barbárok (2 évad, 2020)
Hol tudom megnézni: Netflix
Ennek a német sorozatnak főleg az első szezonját tudjuk ajánlani, elsősorban azért, mert az alkotók az autentikusságra törekedtek. Ez főleg a rómaiak és a barbárok közti kapcsolatokban érhető tetten, de igyekeztek a nyelvhasználattal (latin és német kifejezések) is ezt árnyalni.
A történet az i.sz. 9. évi teutoburgi ütközetről szól, amikor a római hadsereg az egyik legnagyobb vereségét szenvedte el külső ellenségtől Hannibál óta. A szereplők külsőre is egytől egyig telitalálatok, a germánokat például csakis németek alakítják. Aztán a második évadra a historical advisorok kiléptek a sorozat második évadának készítéséből, annyira hűtlenek lettek az alkotók a valósághoz.
Kiváló történelmi sorozatokról szóló cikkünk második részével jövő héten jelentkezünk.
Legutóbbi sorozatajánlónk: