Egy brit biztosítónál vezérigazgatói engedély kell fehér férfiak felvételéhez

Szerző: Lakinger Béla

És ezt nem egy kiszivárgott e-mailből lehet tudni – a vezér önként belemondta a kamerába.

Amanda Blanc, az Aviva biztosítótársaság vezérigazgatója a brit parlament egy bizottsága előtt azt mondta, hogy „a cég sokszínűségének javítását célzó stratégia részeként” fehér férfiak felvételét vezető beosztásba személyesen neki kell jóváhagynia – írja az Msn.com.

Amanda Blanc 2021-ben. Fotó: Wikimedia Commons / Andy Wilson

Blanc 2020-ban lett a 22 ezer főt foglalkoztató vállalat elő számú vezetője, ő az első nő ebben a pozícióban. Kiváló humorérzékét jelzi, hogy az imént idézett mondatát azzal folytatta: ezt az intézkedést a pénzügyi szolgáltatási ágazatban tapasztalható

szexizmus felszámolása érdekében vezette be.

A meghallgatás a Sexism in the City (vö. a Szex és New York eredeti címével, miszerint Sex in the City) névre keresztelt parlamenti bizottság előtt zajlott. A bizottságot azután állították fel, hogy a londoni pénzügyi világban több, szexuális visszaélésekkel kapcsolatos ügy robbant ki egymás után.

Blanc azt is elmondta, miért mikromenedzseli a hr-folyamatot:

„Nem azért, mert nem bízom a csapatomban, hanem mert meg akarok győződni arról, hogy a felvétel folyamata sokszínű volt, megfelelően zajlott, nem csak egy telefonhívás volt egy havernak, hogy ‘ha kell egy jó állás, ugorj be, és elintézem neked'” –

magyarázta. Sajnos azt nem tette hozzá, hogy mi mindent gondolna, ha tényleg nem bízna a csapatában.

Aki nem hiszi el, hogy mindez elhangzott, annak beágyazni sajnos nem tudjuk a videót, de itt megnézheti. A tudósítás szerint Blanc továbbá kijelentette, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban minden más üzleti iparágnál nagyobb számban fordulnak elő zaklatások. Úgy fogalmazott, bár neki pont „nagyon pozitív tapasztalatai” vannak, „sok nőnek nem”.

A ceo, akit halálba szekíroznak a cég suttyói

Bunkó beszólásokat viszont ő is kapott már, tavaly például a cég éves közgyűlésén azt mondták neki, hogy „nem ő a megfelelő férfi a munkára”, és megkérdezték tőle, „nem kellene-e nadrágot viselnie”. Azt nem árulta el, hogy ki mert ilyen hangot megütni a főfőnökkel, de megjegyezte, hogy az efféle megjegyzések egyre gyakoribbá váltak, ahogy emelkedett a ranglétrán.

Itt van még jó kis kontent