Bárkivel megeshet, de velük valamiért gyakrabban esik meg, mint a boomerekkel.
Egy nemrég készült felmérés szerint a Z generáció tagjai – a 90-es évek vége és a 2010-esek eleje között születettek – sokkal gyakrabban esnek áldozatul az online átveréseknek, mint akár a saját nagyszüleik – legyen az adathalászat, személyazonosság-lopás vagy valamiféle romantikus viszonyhoz kapcsolódó visszaélés.
A Deloitte globális tanácsadó cég felmérése azt találta, hogy a Z generációs amerikaiak 16 százaléka került már ilyen helyzetbe, míg a boomerekként emlegetett nagyszüleik körében ez az arány mindössze 5 százalék. Kétszer nagyobb volt a valószínűsége még annak is, hogy feltörték a közösségimédia-fiókjaikat (17 vs 8 százalék).
Sőt, 14 százalékuk mondta azt, hogy visszaéltek már a telefonja GPS-adataival, ami több, mint bármely más generációnál.
Mindez súlyos költségekkel is jár a fiatalabbak számára. A Social Catfish legfrissebb, online csalásokról szóló jelentésében az áll, hogy míg a 20 év alattiak által online csalások miatt 2017-ben miatt elveszített pénz 8 millió dollár körül lehetett, 2022-ben már 210 millió dollárra becsülik ugyanezt az összeget – írja a Vox.
Vajon miért?
Egyelőre nincs biztos magyarázat arra, hogy az a generáció, amely vitathatatlanul többet tud az online életről, mint a korábbiak, miért ennyire kiszolgáltatott az átveréseknek és hackeléseknek. Kézenfekvő megoldás, hogy egyszerűen többet használják a technológiát, ezért nagyobb valószínűséggel futnak bele valamibe. Vagy hajlamosabbak a kényelmet választani a biztonság helyett. És az is lehetséges, hogy az iskolai kiberbiztonsági oktatás nem elég jó.
„Sokat vásárolnak online, és nagyon sok olyan csalárd weboldal és e-kereskedelmi platform van, amely szó szerint rájuk van szabva”
– mondta erről a Deloitte adat- és digitális bizalmi üzletágát vezető Tanneasha Gordon.
Ami a kényelmet illeti: az olyan, általuk sokat használt alkalmazásokban, mint az Instagram és a TikTok, mindig bejelentkezve marad a felhasználó, ami nagyon nem biztonságos. De ha az app minden alkalommal, amikor bezárják, kijelentkeztetné a felhasználót, majd az újbóli megnyitáshoz kétfaktoros hitelesítést kérne, az sokaknak rendkívül frusztráló lenne, és a fiatalok aligha fogadnák el.
A szakértők szerint a szolgáltatóknak proaktívan kellene fellépniük ebben a kérdésben. Például a nagyobb platformok időnként küldhetnének tesztjellegű adathalász-e-maileket, és az álcsapdába besétáló felhasználókat edukációs tartalmak felé terelhetnék.