Egy amerikai kutató szerint a társadalom vastagon felelős a nemek közötti iskolai különbségekért.
Írtunk már arról az aggasztó trendről, hogy a fiúk világszerte egyre inkább lemaradnak a lányokhoz képest az iskolában, és ez a trend olyannyira erős, hogy nemcsak nálunk, de még a nemi szerepek szempontjából meglehetősen konzervatív Latin-Amerikában is megfordította a hallgatói arányokat az egyetemeken. Aminek előbb utóbb következményei lesznek a munkaerőpiacon is.
Az okokra – túl az előítéleteken – a tudományos világban is keresik a választ. Az Amerikai Pszichológiai Társaságban (APA) működik egy „Fiúk az iskolában” munkacsoport, melynek tagja a California State University gyermek- és serdülőkorral foglalkozó professzora, Ioakim Boutakidis. Azt vizsgálja, hogy a nemi szocializáció és a fejlődéslélektan hogyan befolyásolja a fiúk sikerességét és teljesítményét az oktatásban.
Egy igazi férfi jól tanul, nem tudtad, kisfiam?
Az egyetem oldala nemrég érdekes írást közölt arról, hogy mire jutott az eddigi kutatásai során. Azt állítja, hogy a férfiasság mibenlétéről a társadalom által közvetített üzenetben nem kapnak elég erős hangsúlyt bizonyos értékek. Azt tanítjuk a fiatal fiúknak, hogy „erős férfinak” lenni (többek között) a sportolásról, a versenyszellemről szól, ami rendben van, csakhogy eközben ritkán kapcsolódik a férfiasság fogalmához a tanulás, a szellemi fejlődés. Sőt:
„Az iskolában jól teljesítő fiúkat gyakran pejoratív jelzőkkel illetik. Azt mondják rájuk, hogy ‘stréberek’ akik ‘semmi másban nem jók’. A többi fiú ezt látva kisebb eséllyel próbál úgy viselkedni, ahogy az az iskolában elvárt”
– mondja Boutakidis.
Az iskolai teljesítmény persze sok összetevőtől függ, kezdve onnan, hogy a gyerek mennyire képes figyelni, koncentrálni, egészen odáig, hogy mennyire hajlandó követni a tanár utasításait, és milyen jól tárolja el a megszerzett információkat. Kimutatták már, hogy a fiúk agyának fejlődése kissé később kezdődik, mint a lányoké, ezért hátrányból indulnak – Boutakidis szerint erre tesz rá a társadalom említett hozzáállása:
fenntartja, illetve szakadékká szélesíti a kezdeti hátrányt.
A professzor arra figyelmeztet az APA lapjában megjelent, „A fiúk sikerességének támogatása az osztályteremben” című írásában, hogy ha nem foglalkozunk a nemek közötti különbséggel, az súlyos következményekkel jár a férfiakra nézve:
„Az oktatásban előttük tornyosuló akadályok magasabb munkanélküliségi és bebörtönzési arányokhoz, valamint a mentális egészségügyi problémák fokozott kockázatához vezethetnek”.
Első lépésnek az oktatásban dolgozók edukációját javasolja, mondván, már az általános iskoláknak is lennének eszközeik, például a fegyelmezési stratégiák felülvizsgálata vagy a tantervek diverzifikálása. Az egyetemeken pedig olyan változtatásokat kezdeményez, mint a mentorálási lehetőségek bővítése és a középiskolákkal kialakított partnerségi kapcsolatok erősítése.
„Azt szeretném, hogy minden diáknak a lehető legtöbb lehetőséget biztosítsuk a sikerhez” – foglalta össze a program célját.