Groteszk mértékben növelheti a sikered esélyét, ha sokat haverkodsz egyetemen

Szerző: Bronson

Ha eddig kérdéses lett volna, hogy a baráti kapcsolatok megszerzése és elmélyítése kritikus a későbbi karrierben, akkor most hozunk egy elég súlyos érvet. Egy amerikai egyetem azt vizsgálta meg, hogy már pusztán a hallgatói testvériségekbe belépni milyen eredményeket jelent hosszútávon. Jelentőseket.

Először is javasoljuk mindenkinek, hogy menjen felsőoktatásba. Ha nem jártál, menjél ma vagy holnap. Tényleg. Akkor is, ha 43 éves vagy, akkor is, ha 56. Az emberi civilizáció kritikus lépése volt, amikor a bigott hiedelmek helyett a tudománynak kezdett dicsőséges csarnokokat emelni. Ha a megszerezhető tudás vagy az oklevelek gyakorlati hasznossága nem is elég indok, akkor legalább az ott fellelhető kapcsolati tőkét vedd figyelembe.

A haverkodás és a siker közötti korreláció

A New York-i Union College gazdasági karán végeztek egy kutatást, amelyben néhány könnyen mérhető, egzakt adatot vetettek össze, hogy a diákélet hosszútávú hatásait vizsgálják. Azt találták, hogy az egyetemi diákkörben való részvétel

átlagosan egynegyed jeggyel csökkentette a tanulmányi átlagot, viszont akár 36%-kal növelte a diákok jövőbeli keresetét

azokhoz képest, akik nem léptek be ilyen szervezetekbe.

A kutatást végző csapat egyértelmű álláspontja az, hogy az ilyen közösségi programok által okozott negatív hatások, például a magasabb alkoholbevitel vagy a minimálisan alacsonyabb tanulmányi átlag eltörpülnek azon pozitív faktorok súlya mellett, amit a létrejött szociális kapcsolatok jelentenek hosszútávon.

Legyünk azért óvatosak

Meg kell jegyezni persze néhány apróságot. A korreláció egyrészt nem szükségszerűen jelent ok-okozati viszonyt. Simán lehet például, hogy nem a diákkörben szerzett kapcsolatok okozták a különbséget a karrierekben, hiszen borítékolhatóan eleve azok jelentkeztek ilyen greek house-okba, akik nyitottak a szociális kapcsolatteremtésre.

Aki alkatilag haverkodós, annak az esélyei a munkaerőpiacon számottevően nagyobbak az ilyen közösségtől függetlenül is. Maga a greek life pedig vonzza az ilyen hozzáállást. Ebből kiindulva a tanulság inkább az, hogy a sikeres karrierért minél hamarabb igent kell mondani az ismerkedésre, haverkodásra, mert az előnye még annál is nagyobb, mint azt korábban sejtettük.

Mi az a greek house?

Az eredmény értelmezéséhez szintén lényeges, hogy ezek a csoportok nem a tanulásra fókuszálnak, tehát nem úgy kell elképzelni őket, mint egy komoly szakkollégiumot. Az aktivitások jellemzően a rekreációs tevékenységek köré szerveződnek (mint bulika, csajozás, sörpong, bugyuta rigmusok kántálása piával leöntött pólóban), és fokozott alkoholfogyasztással járnak.

Utóbbit az oktatási intézmények próbálják az utóbbi években – sikertelenül – visszaszorítani, és rávenni a csoportosulásokat, hogy inkább az ismeretek megszerzésére helyezzék a hangsúlyt az összejöveteleiken.

Ha az egész tanulmányt elolvasnád, itt találod pdf-ben.

Itt van még jó kis kontent