Különben megharagszik a világ legnagyobb pénzalapja, és botot dug a küllők közé.
Furcsa helyzeteket teremt ez a globális kapitalizmus nevű rendszer. Egy sor jelentős japán cégnek például attól kell tartania, hogy néhány, a nemi egyenlőség megteremtését 8000 kilométerről is szívügyének érző norvég gazdasági szakember döntése nyomán gondjai támadnak a következő tisztújításon.
Hogyan lehetséges ez?
A Norges Bank Investment Management nevű szervezet felelős az északi országban mindközönségesen csak olajalapnak nevezett, irtózatos pénzhegyen ülő befektetési alap kezeléséért. Az állami szénhidrogén-bevételekkel hizlalt malacperselyben jelenleg 1,26 billió (ezermilliárd) dollár csörög, ezzel a maga nemében a legnagyobb a világon. Ha a norvég emberek vagyonának tekintjük – és miért ne tennénk -, akkor mind az 5,4 milliónak van benne 233 ezer dollárja (ezt az összeget már át merjük váltani forintra: 80 millió).
Mivel a pénzt nem a fjordok mélyére süllyesztve tartja, hanem befektetve, a világ tőzsdei cégeinek szabad szemmel is látható tulajdoni hányada, 1,4 százaléka az alapé. Köztük van számos japán vállalat is, amelyek most figyelmeztetést kaptak a norvég résztulajdonostól – írja az amerikai Forbes magazin online kiadása.
Zavarja őket a férfiközpontúság
Az NBIM-nek azzal van problémája, hogy a nők helyzete Japán gazdasági életében még mindig illeszkedik az ország patriarchális hagyományaihoz. A Föld 3. legerősebb gazdasága a Világgazdasági Fórum 2022-es jelentése szerint
a nemek közötti egyenlőtlenség dolgában 146-ból a 116. helyen állt az országok rangsorában, kicsivel lemaradva Burkina Faso és Tádzsikisztán mögött.
Közgazdászok régóta mondják, hogy a japánok parlagon hagyják heverni a gazdasági potenciáljuk egy részét azzal, hogy nem használják ki a nők munkaerejét, különösen nem a vezető pozíciókban. Most már ugyan 70 százalékuk dolgozik, de az általuk betöltött állások többsége nem rendszeres munka, így kevesebbet fizet, kevesebb juttatást és előrelépési lehetőséget kínál.
A norvég alapkezelő azt tervezi, hogy nyomást gyakorol a résztulajdonában álló japán cégekre a nők helyzetének javítása érdekében. Carine Smith Ihenacho compliance-igazgató a közölte, még idén bevezetik, hogy
a közgyűléseken következetesen a női vezetőket nélkülöző vállalatok igazgatótanácsi jelölései ellen szavaznak.
A fenyegetésnek már van is foganatja. Az Asset Management One nevű tokiói eszközkezelő bejelentette, a tokiói tőzsde elsődleges szekciójában kereskedő üzleti partnereitől mostantól megköveteli, hogy az igazgatóságukban legyen legalább egy nő.