Az elit alakulatok alkalmazása a második világháború idején vált elterjedtté, ma már a legtöbb országnak van ilyenje. Az alábbi három történet jó példa arra, hogy egy biztonságos világhoz szükség van a létezésükre.

A kommandó olyan speciális műveleti egység, amit egy ország hadserege, titkosszolgálata vagy rendőrsége valamilyen különleges esetben alkalmaz – legyen szó az ellenséges vonalak mögé történő behatolásról, információszerzésről, túszok kiszabadításáról, egy személy vagy csoport kiiktatásáról. A commandare latin kifejezést, mely minden bizonnyal német közvetítéssel kerülhetett a katonai nyelvbe, kommando formában először a dél-afrikai hollandok, azaz a búrok használták. Ők ekkor még amolyan mobil gyalogezredet értettek rajta. A britekkel vívott búr háborúk (1880-1902) után aztán a kifejezés nemzetközi karrierje is elkezdődött.

Ha nagyon tágan értelmezzük, akkor már az ókor óta léteznek nem szokványos támadással operáló különleges műveleti egységek. A legkorábbi leírások egyike minden bizonnyal Homérosz Íliászában található: az a jelenet, amikor Akhilleusz és társai az éjszaka leple alatt az ajándéknak álcázott falóból előmászva kiiktatták Trója városának őrségét, majd megnyitották a város kapuit a hódító hellén csapatok előtt.

Az első világháború idején az osztrák-magyar hadseregben is voltak ún. vadászkommandók (Jagdkommando), melyeket főleg az orosz fronton használtak felderítésre. Kikristályosodott formában azonban inkább a második világháború idején találkozhatunk ezzel a műfajjal. Nem meglepő módon először a németek álltak elő a rettegett Fallschirmjaegerekkel (ejtőernyős vadász), akiket szinte rögtön követtek a brit SAS (Special Air Service – Különleges Légi Szolgálat) katonái és az amerikai tengerészgyalogság Marine Raiderei.

Az SS-tábornok, aki Izraelnek is dolgozott

A negyvenes évek egyik legismertebb kommandós parancsnoka a híres-hírhedt Otto Skrozeny volt. A nevéhez olyan akciók fűződnek, mint Mussolini 1943-as kiszabadítása és egy évvel később ifjabb Horthy Miklós elrablása („Mickey Mouse-hadművelet„). Az ő tervei nyomán juttattak a németek angolul beszélő katonákat az amerikai csapatok közé az ardenneki harcok során, így próbálva belülről bomlasztani az ellenség sorait. Szerencsétlenségükre az amerikai hadvezetés gyorsan reagált, és olyan ellenőrző kérdéseket találtak ki, amelyekre csak igazi amerikaiak tudtak válaszolni (pl. ki nyerte a legutóbbi baseballbajnokságot?). Érdekes, hogy a német vereség után Skorzeny szolgálatait még Izrael is igénybe vette: ő segített kiképezni az ottani titkosszolgálat (a Moszad) embereit.

Ma már a legtöbb országnak van ilyen típusú speciális egysége, elég csak az amerikai „zöldsapkásokra” (US Army Special Forces), az orosz Szpecnazra, a német KSK-ra vagy a magyar TEK-re gondolni. Ne legyen kétségünk afelől sem, hogy a jelenleg zajló ukrajnai háborúban is komoly szerep jut a kommandósoknak. De lássuk a három történelmileg is jelentős műveletet!

#1 Mennydörgés (1976)

A legismertebb túszszabadítási akcióra 1976. július 4-én került sor az ugandai Entebbe nemzetközi repülőtéren. Pár nappal korábban az Air France Párizsból Tel-Avivba közlekedő járatát eltérített a Palesztin Felszabadítási Front négy embere. A gép rövid athéni és tripoli megálló után Ugandában szállt le, ahol a túszejtők 5 millió dollárt és 40 fogságban lévő társuk szabadon bocsátását követelték. A tárgyalások azonban nagyon nyögvenyelősen haladtak, ezért az izraeli hadsereg a túszok kiszabadítása mellett döntött.

A Mennydörgés fedőnévre keresztelt akciót a későbbi többszörös izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu bátyja, Jónátán Netanjahu irányította, végrehajtója pedig a Szajeret Matkal elnevezésű kommandós egység volt. A dolgot nehezítette, hogy Uganda ekkor Izraellel meglehetősen ellenséges volt: diktátora, Idi Amin többször kiállt Palesztina függetlensége mellett, Hitlert éltette, és a védelmébe vette a túszejtőket.

A helyi katonákkal is meg kellett küzdeni

Az izraeli kommandó július 4-én éjszaka Kenya érintésével érkezett a repülőtérhez. Rövid közelharc után a túszejtőket kiiktatták, a túszokat biztonságba helyezték, és még arra is volt energiájuk, hogy az odaérkező ugandai csapatokat visszaverjék. 90 perccel később már ismét a levegőben voltak. Az akció során három túsz veszítette életét, a Szajeret Matkal tagjai közül öten megsérültek,

maga Netanjahu pedig halálos lövést kapott.

Az akció óriási visszhangot keltett a világon, egy évvel később Charles Bronson főszereplésével még filmet is forgattak róla. Legutóbb 2018-ban dolgozták fel a történetet:

#2 Nimród (1980)

A Nimród-hadművelet volt az első, nagyjából egyenes adásban közvetített túszszabadítási akció. 1980. április 30-án hat iráni fegyveres túszul ejtett huszonhat személyt a londoni iráni nagykövetségen. Mivel a tárgyalások itt is holtpontra jutottak, a terroristák hat nap elteltével az egyik túszt kivégezték. Ezután döntött úgy a SAS, hogy lecsap.

A rajtaütés május 5-én, fényes nappal zajlott, az eseményeket pedig a média nagy figyelemmel követte. Az egész akció nem tartott tovább 17 percnél:

több mint harminc kommandós tört be a követség épületébe, majd az összes túszejtőt megölték, egy kivétellel

– ez utóbbi a túszokkal együtt szökött meg, ám hamarosan elfogták, és 27 évre börtönbe került.

Sajnálatos módon az összecsapás során egy foglyul ejtett követségi munkatárs kereszttűzbe került, így ő is életét veszítette. Ez a körülmény, valamint a nappali bevetés és bizonyos taktikai részletek miatt a SAS vezetése sok bírálatban részesült. Az eset végképp meggyőzte arról a világot, hogy szükség van professzionális terrorelhárító egységek fenntartására.

#3 Neptun lándzsája (2011)

Az elmúlt évtized talán legismertebb (és egyben legvitatottabb) kommandós bevetése minden bizonnyal a 9/11-es merényletek mastermindjaként számon tartott Osama bin Laden kiiktatása volt. Az akciót az USA haditengerészetének kommandósai, a Navy SEAL emberei hajtották végre. A hadművelet neve ezeknek az egységeknek a címerére utal, amelyben egy sas Neptun isten lándzsáját markolja.

A huszonhárom főből és egy harci kutyából álló csapat 2011. május 1-jén éjszaka hatolt be Pakisztánba két lopakodó Black Hawk helikopter fedélzetén. Célpontjuk az Abbotábád nevű város mellett található erődített épület volt, ahol a hírszerzés információi szerint maga bin Laden is tartózkodott.

A fő célpontot a tengerbe temették

A kibontakozó lövöldözés során bin Laden két találatot kapott, melyekbe bele is halt. Kilétét a hadsereg későbbi DNS-vizsgálatokkal is igazolta, holttestét pedig az Arab-tengerbe dobták, hogy a sírhelye ne válhasson zarándokhellyé. A rajtaütés nagyjából 40 percig tartott, de ennek csak kisebb részét tette ki a tűzharc,

az idő több mint kétharmadában merevlemezeket, dokumentumokat szedtek össze a helyszínen.

A Neptun lándzsája sikerét sokan az évtizedes megfigyelés, tervezés, valamint az amerikai titkosszolgálat és hadsereg jól összehangolt munkájában látják. Egy biztos: a 9/11-es trauma amerikai feldolgozásához ez a bevetés jelentős mértékben hozzájárult.

Jó, ha van egy különleges egység, de néha egy remek ötlet is ér annyit: