Ha másnap reggel rossz a hangulatod, nem nyámnyila vagy, csak valószínűleg a kiégés szélén állsz: pihenned kell.

Azzal a horatiusi ihletésű gondolattal, hogy (szinte) mindent túlzásba lehet vinni, valószínűleg nem mondunk sok újat: nyilván nem fog senkit sem meglepetésként érni, hogy az edzés is ilyen tevékenység. Az ugyanakkor érdekes, hogy a kutatások szerint milyen következményei lehetnek a túlságosan megerőltető testmozgásnak.

Nos, sokkal váratlanabbak, mint az izomláz vagy a sajgó csonthártya.

Essünk gyorsan túl a tömör tudományosságon:

A pulzusszám-variabilitás (HRV) nevű mutató egyebek mellett a bolygóideg – testünk legnagyobb paraszimpatikus idege – egészséges működéséről ad jelzést: arról árulkodik, hogy a vegetatív idegrendszer hogyan reagál a stresszre. A bolygóideg-stimuláció növeli a HRV-t és megnyugtatja az idegrendszert azáltal, hogy aktiválja a paraszimpatikus válaszokat, amelyek ellensúlyozzák a stresszt. A test túlterhelése pedig megzavarja a bolygóideg aktivitását, aminek alacsony HRV és másnap jelentkező rossz hangulat a következménye.

Minderről első kézből származó tapasztalatokkal megtámogatott cikket írt a Psychology Today hasábjain Christopher Bergland extrémsportoló (többszörös tripla-ironman, a 24 órás futógépen futás távolsági csúcstartója 247 kilométerrel). Szerinte a csúcsteljesítményre való törekvés gyakran visszafelé sül el, pszichofiziológiai zavarokat okoz. A sport iránti szenvedély könnyen átcsaphat edzésfanatizmusba, ami gyakran vezet sérülésekhez vagy pszichés problémákhoz.

Neki elhiheted

Azt mondja, meg kell találni azt a zónát, ahol a napi edzés elegendő stresszt jelent a szervezet számára ahhoz, hogy javítsa a fittséget – anélkül, hogy túlzásba vinnénk. Ő maga a pulzusszám-ingadozásának nyomon követésével próbált megbizonyosodni arról, hogy nem edzette túl magát.

Amellett, hogy a HRV segítségével nyomon követte, hogyan reagált az idegrendszere az előző napi stresszterhelésre, a napi hangulatváltozásait is figyelte. Megtanulta, hogy ha egy intenzív edzés utáni reggelen nagyon nyűgös és rosszkedvű volt, az azt jelentette, hogy a túledzés miatt a kiégés szélén állt, és egy-két napig pihennie kellett.

Bergland állításait vizsgálatok is alátámasztják. A spanyolországi Universitat Autònoma de Barcelona (UAB) kutatása megállapította, hogy ha egy kerékpáros edzés nagyon intenzív volt, és túlságosan megterhelte a kerékpárosok szervezetét, a HRV másnap reggel bezuhant. Arra is bizonyítékot találtak, hogy a HRV-szintek korreláltak a kerékpárosok hangulatával.

De mi az összefüggés?

A jelenség hátterében az áll, hogy a bolygóideg által kiválasztott anyag képes lelassítani a szívet, a pulzusszám-variabilitás pedig azt méri, hogy az aktivitása mennyire hatékonyan idézi elő a szívverések közötti egészséges ingadozásokat. A magasabb HRV azt jelzi, hogy a szervezet képes elviselni a stresszt és regenerálódni belőle – az alacsonyabb meg azt, hogy a bolygóideg kicsit megzavarodott, így alacsonyabb a stressztűrés.

Ha kipróbálnád, hol vannak a saját határaid: