Valaki 22 évvel az eltűnésük után lerakta a sok millió fontot érő Darwin-noteszeket egy rózsaszín szatyorban oda, ahonnan eltűntek még 2000-ben.
22 éve tűntek el Charles Darwin naplói, melyeket akkor vezetett, mikor az evolúcióelmélet alapjait lerakva hazatért a Galapagos-szigetekről az 1830-as években. A jegyzetek és rajzok között annak a fának is megtalálható volt a skicce az egyik noteszben, mely a tudománytörténet talán legfontosabb könyvében, az 1859-ben megjelent A fajok eredetében (melyet innen, az Országos Széchenyi Könyvtár oldaláról tölthetsz le magadnak – érdemes elolvasni, vagy csak beleolvasni néha, fantasztikus, homlokra csapós relevációkat találsz majd benne) is benne van mint az élet fája.
A naplók a Cambridge-i Egyetem hatalmas, mintegy 10 millió kötetet, térképet, publikációt és szaklapot magáénak tudó könyvtárában voltak, egészen 2000 novemberéig. Ekkor egy házon belüli kérvény nyomán kiadták mindkettőt egy fotózásra abból szigorúan őrzött teremből, ahol tárolták őket, de ekkor is a könyvtáron belüli mozgatás volt csak engedélyezve. A fotózás meg is volt, ám a kötetek nem kerültek vissza a polcra, amit ráadásul csak két hónappal ezután vettek egyáltalán észre. De akkor is
azzal nyugtatták magukat a könyvtárosok, hogy ó, hát biztos csak rossz helyre tettük vissza. És egészen két évvel ezelőttig ebben voltak, majd húsz év után (!!) eljutottak odáig, hogy bejelentették a rendőrségen
és az Interpolnak is a lopást.
Ezek pedig egyből világgá kürtölték az eltűnést és a nyomozást, a brit sajtó címlapokon hozta a sztorit, amitől nyilván azt reméltek, hogy segíti a megtalálást is. Talán emiatt, vagy nem emiatt, de nemrég valaki lerakott egy rózsaszín szatyrot a könyvtárban egy olyan helyre, ahova nem látnak a biztonsági kamerák, ezzel a nyomtatott üzenettel:
Boldog húsvétot, könyvtáros! X.
És a szatyorban ott volt a két eltűnt Darwin-notesz, melyeknek eredetiségét azóta már minden kétséget kizáróan igazolták. A rendőrség persze próbálkozik, de sok nyomon nem tudnak elindulni. Nézegetik a biztonsági kamerák felvételeit, meg persze megint a nyilvánossághoz fordultak.
Legutóbbi történelmi cikkünk: