Neked is eleged van azokból a multitálentum hírességekből, akik sorra bizonyítanak az álló- és mozgóképes kamerák előtt, egy papparazzi se tudja őket kellemetlen helyezetbe hozni, és még a kisboltba felkapott streetwear-szettjükben is több gondolat van, mint amit a többség „kiöltözés” címszóval visel? Nekem se. Szóval lássuk is a kedvenceinket, akik inspirálhatnak a hétköznapokban, legyen szó divatról, groomingról vagy életvezetésről.
Szerkesztői előszó: Természetesen eddig sem gondoltuk, és a későbbiekben sem fogjuk azt hinni, hogy a megjelenés fontosabb lenne a belső értékeknél. Azt azonban tartjuk, hogy az önazonos megjelenés megtalálása, az ezzel járó magabiztosság fontos lépés lehet a lelki egyensúly megteremtése felé is. Ha valaki melegítőnaciban leli meg ezt, hajrá. A lenti összeállítás a smart casual és az elegánsabb vonalon mutathat inspirációt.
Egy olyan változatos, könnyen emészthető büfével készültünk, amiben több az underdog karakter, mint a biztosrra tippelhető címlapharcos, valamint több a tényleges inspirációt nyújtó, hétköznapibb forma, mint a stílust elérhetetlen magasságokba hajító félisten. Egy kis irigykedés, egy kis jegyzetelés, egy kis szórakozás. Az előző rész egyébként itt:
#1 Jake Gyllenhaal
Van valami hideglelősen, megmagyarázhatatlanul fura ebben a leírhatatlan nevű emberben, És most nem csak arra gondolunk, hogy játszott már meggyőzően
egzisztenciális krízisben fuldokló tinitől kezdve gátlástalan éjjeli férgen át egydimenziós Marvel-főganén keresztül mindent.
Inkább arra, hogy a suhancos amcsi bája és kiskutyaszemei mögött van valami olyan misztikum, ami… na jó, kimondom: egy kicsit sorozatgyilkosfeje van. De mivel manapság ez egy rendkívül menő erény (helló, truecrime-doksik, Netflix-szériák és újramelegített Dexter), minden gond nélkül a listán a helye. Pláne, mert elég sok mindent jól csinál a srác.
Ha azt hitted eddig, hogy Kenau Reeves az időhurokba zárt stílusvámpír (róla még később), akkor nézz rá alaposabban Jake elmúlt 10-12 évére, és áruld el, látsz-e különösebb változást. A bevált recept a következő: iszonyat kúl slicked back haj, amely néha egészen egy pónifarokig is elmerészkedik, egy konstans délután ötös árnyszakáll (ún. five o’clock shadow borosta), smart casual megjelenés, esetleg napszemüveg.
Gyllenhaal napról napra, fotóról fotóra és gáláról gálára bizonyítja, hogy semmi baj azzal, ha nem találod fel évente a kereket. Ha magabiztosan beadod a kétsoros zakót fehér pólóval, a fekete blézert egy laza garbós pulcsival, de még mintanyomatos félelegáns öltönyt is fel tudsz emberhez méltó módon kapni, akkor igazán nem kell túlgondolni a dolgokat.
Nem muszáj erőltetett kivagyiságot sugározni se a vörösszőnyegen, se a Los Angeles-i hőségben, se New York hideg aszfaltján. Felkapod a Derby cipődet, a makulátlan Oxford bakancsod, netán egy egyszerű fehér sneakert, ha vagányabb kedvedben vagy. Ha van egy olyan stílusikon, akihez mi, halandók is felnőhetünk, akkor az Jake Gyllenhaal.
#2 Taika Waititi
Eleve, hogy jön ahhoz ez a megunhatatlanul vicces nevű figura, hogy rendezőként bepofátlankodja magát egy olyan listára, amely okkal van fenntartva a kamera másik végén ténykedőknek? Akiknek a megjelenés és a divat nem egy mellékzönge, hanem a munkakör része. De ha ez nem lenne elég: Waititi
a közönségkedvenc és díjvadász indie-filmek és a Marvel kasszarobbantásai rendezésén túl színeszkedik is
– sokszor a saját filmjeiben vagy éppen egy-egy hasonlóan menő haver alkotásában vállalva rapid beugrást. Közben végig fenntartja és építi a hivatásos humorherold szerepét, persze, de őszülő bajuszt teljes meggyőződéssel hord, nem ám poénból.
Ő Hollywoodban az a figura, aki a 90-es évek után Kevin Smith csak lenni akart:
egy sikeres függetlenfilmes, aki erőlködés nélkül ír vécén ülve is instant kultikus szkripteket, miközben az elkerülhetetlen szuperhősfilm-buldózer sem tarolja le.
Sőt, a mainstream révén eljut oda, hogy saját magát kínálja meg a legmenőbb projektekkel.
És igen, mindezek mellett öltözködni is baromira tud – de legalábbis mer. Mert amíg kétségtelen, hogy nem minden szettje telitalálat, de kevés A-listás celeb tudná egyszerre lehozni a blacktie-öltönyt, a mintás geek-cuccokat, az ananászos inget, meg a snapback/fullcap sapkákat. Mondanám, hogy smart casual jellemzi, de ő
néha olyan vérbő eklektikával hígítja az eleganciát és extrázza a hétköznapit, hogy a definíciók elveszítik a jelentőségüket.
Kevin Smith közben egy túlméretezett hokimezben bőgi egyre vékonyabbra magát.
#3 Idris Elba
Ez az angol figura évekkel ezelőtt még tipikus példája volt azoknak a hogyishívják-hírességeknek, akiket minden második filmben látsz, mindig megjegyzed őket magadnak, mint az adott produktum színfoltját, majd elfelejted a nevüket. Lehet, hogy ezt valaki sértésnek venné, Elba viszont kifejezetten csipázza ezt a kvázi-anonimitást, hiszen talán egyszerűbb így lemenni a közértbe, illetve könnyebb újra és újra meglepetést okozni.
Mondjuk, nála nem olyan meglepetésekre kell gondolni, mint hogy egyik napról a másikra valami egészen merésszel rukkolna elő – inkább arra, hogy új módokon képes kombinálni a klaszikus öltönyös eleganciát, az angolos nemtörődömséget, a pólóingben golfozó apukát és a kipattintott sportembert. Ezen irányzatok közös pontja talán a szűk szabás, legyen szó feszülős felsőkről vagy a nyomvonalat centis pontossággal követő gatyákról – ne a tükörnek eddzen az ember, na.
Idris Elba legalább olyan könnyen lehet az aktuális divatinspirációd, mint egy emlekeztető a jövőbeli énednek, hogy 50 évesen is lehetsz ekkora vagány,
ha a adsz a passzentos szabásmintára, és nem felejtesz el kísérletezni. És a grooming-szekciót is tartsd rendben.
Amit viszont azonnal magadávé tehetsz, az Elba hétköznapi hitvallása, amelyről a saját streetwear-márkája is a 2HR Set nevet kapta: a zenéléstől a magoláson keresztül az edzésig mindent meg lehet csinálni frankón 2 óra leforgása alatt. Ha igazán tudsz koncentrálni.
#4 Donald Glover
Ha a Community című sorozatban Troyként láttad először, akkor anno bizonyára kellett egy kis bufferelési idő, amíg rájöttél, hogy a csupaszív szerencsétlen karaktere mögött egy feltörekvő rapper áll. Ha a Childish Gambino név alatt ismerted meg már a rapkarrierje alatt, akkor pedig valószínűleg azt furcsálltad, hogy mit keres ilyen nevenincs alak Star Wars- és Disney-filmekben. Ilyen egy igazi reneszánsz ember, bruder.
Most tekintsünk el attól, hogy ennyi tehetségünk sose lesz. És ilyen erős haj-szakáll-mellszőr szentháromságot utoljára a blaxpoitation-filmek stricivadász főszereplői tudtak összehozni, ők se feltétlenül korlátlan számban. Amit viszont mindenképpen lehet és ajánlott eltanulni Glovertől, az a stílusa, amit úgy lehetne összefoglalni, hogy
a 70-és évek bája, de visszatekintés helyett a jövőre vetítve.
Ha ennek elsőre semmi értelme, meg kell nézni a vörösszőnyeges ruháit, hogy értsd, mire gondolok. Fogod a kor domináns színeit (piros, sárga, barna, illetve ezek permutációi), vadabb textúráit (a kockás öltönyöktől elkezdve a virágmintás bársonyingekig), illetve szabásmintáit (alul bő, felül mutogatós), de csak addig merészkedsz ezek kombinálásával, hogy még épp ne képezd le egy az egyben a ’70-es évek stilóját. Jól gondolod, ezen a vékony vonalon csak tűpontos divatérzékenységgel lehet balanszban maradni, de próbálkozni ér!
#5 Keanu Reeves
Van az a népszerű mém, miszerint Keanu Reeves egy vámpír, aki minimum a 90-es évek óta nem öregszik. Ez egyrészt egy nagyon szép bók ennek a valóban öregifjú benyomását keltő férfinak, de a lényeget sajnos szem elől téveszti: Keanu a szemünk láttára nemesedett, mint egy jó bor. Vagy egy
klasszikus moci, amelynek az értékéhez csak hozzáadnak a kilométerek.
Míg anno büszke tagja volt a Leonardo DiCaprio-féle ficsúrok klubjának, akik túl menők voltak ahoz, hogy ne pólóval hordják az öltönyzakót, addig mostanra (Leo komához hasonlóan) a korral vagányuló palik kirakatembere, és a korral vagányulni akaró palik példaképe lett.
Minden ruhaneműkombóban jól áll neki az all-black,
a motoros bőrdzseki megtisztelve érzi magát, ha őt akasztja le a polcról, az életvitelszerűen hordott csövesbánat haj és szakáll miatt pedig a filmszerepei alkalmazkodnak hozzá, nem fordítva.
Az egészben pedig az a szép, hogy látszólag semmi szándékolt nincs a megjelenésében. Persze a valóságban lehet, hogy komoly szakemberek rakták össze ezt a Los Angeles-i szörfös és a Wall Street-i tőzsdecépa közt lebegő perszónát, de mégis mindig úgy érezhetjük, hogy ő csak felkapta, amit éppen talált. Aztán véletlenül beséltált egy Saint Laurent-fotózásra – kivel nem fordult még elő?