Napjainkban a szelfizés olyannyira a napi rutin része, mint a fogmosás. Aztán egy innovációval megkönnyítették a dolgát annak, aki úgy érezte, távolabbról jobban néz ki a képeken. Tavaly hatalmas sikernek örvendeztek a szelfibotok – ezeknek köszönhetően bárki készíthetett magáról királyabb képet anélkül, hogy az arcába kéne tartania a telefonját.
Nem volt szelfibotom, ellenzem is rendesen az állandó fényképeszkedést és magamutogatást, mégis sok szituban jól jött volna. Például nyaraláson, amikor családi képet akartunk a tengerrel a háttérben, de ember nem volt a közelben, aki lefotózott volna minket úgy, hogy mindannyian rajta is legyünk. Ami azt illeti, nem vagyunk egy hosszú karokkal megáldott család mi sem. Szóval valahol be kellett látnom, egy bizonyos szinten van értelme.
Laptopszelfi. Vétéef?
Aztán jött ez az irdatlan hülyeség, hogy laptoppal is lehessen szelfizni. But why? Elképzeled, ahogy pálcádat Toldi Miklósként emeled a magasba, végén a másfélkilós laptoppal, s közben szád szélén könnyed mosollyal kacsintasz a kamerának? Az ötletgazdák, Moises, John Yuyi, és Tom Galle mégis láttak valamiféle lehetőséget ebben a remek találmányban. A mobilos szelfibot halálozási statisztikáit böngészve (többen halnak meg tőle, mint cápatámadásban) népegészségügyi kockázata is lenne egy ilyen termék piacra kerülésének.
