Segíti vagy akadályozza a pihenést az alkohol? Nem is olyan egyszerű a válasz.

„Tessék sört inni lefekvés előtt! Attól úgy alszik, mint a bunda” – javasolja jóindulatúan Pelikán elvtárs A tanú című filmben az álmatlanságra panaszkodó Virág elvtársnak. Ha a kocsmaasztalokon irtózatos zajban is zavartalanul hortyogó részegekre vagy az éjszakai buszokon lekókadt fejjel többször körbezötykölődő bulituristákra gondolunk, látszólag stimmel a dolog, a valóság azonban sokkal bonyolultabb.

Az alkohol és az alvás viszonya régóta tudományos kutatás tárgya, a Sleep nevű folyóiratban pedig nemrég megjelent egy tanulmány, amely új megvilágításba helyezi az összefüggéseket, elsősorban az egymást követő éjszakákon fogyasztott szesznek az alvás szerkezetére gyakorolt hatása tekintetében.

Gyorsabb az elalvás, de mi van utána?

A korábbi vizsgálatok valóban azt állapították meg, hogy az alkohol felgyorsíthatja az elalvást. Ezek azonban többnyire nem számoltak a résztvevők általános alvási és alkoholfogyasztási szokásaival, és nem szenteltek figyelmet az egymást követő éjszakákon át tartó alkoholfogyasztás kumulatív hatásainak.

„Elsősorban a sorozatos éjszakai alkoholfogyasztás másnapi kognitív következményei érdekelnek bennünket. Ezek az alvási adatok újszerű képet nyújtanak az alkohol hatásáról, mivel az alvás szerkezetét cizellált eszközökkel vizsgálják”

– idézi a Psypost.org a tanulmány szerzőjét, Mary A. Carskadont, a Brown Egyetem professzorát.

A vizsgálatban harminc egészséges, mérsékelt alkoholfogyasztási szokásokat követő felnőtt vett részt. Két hároméjszakás etapban poliszomnográfiával (PSG) követték nyomon az alvás során bekövetkező biofiziológiai változásaikat – beleértve az agyhullámok, a szemmozgások és az izomaktivitás mérését. Az általuk alvás előtt fogyasztott ital erősségét úgy kalibrálták, hogy egységesen 0,08 mg/l legyen a légúti alkoholkoncentráció.

Ellentétes hatások

A szakemberek azt találták, hogy az alvás előtti alkoholfogyasztás az éjszaka első harmadában a lassú hullámú alvás (mélyalvás) növekedéséhez vezetett, amely kulcsfontosságú a fizikai regenerálódáshoz és a memória konszolidációjához. Ez a hatás mindhárom éjszaka megfigyelhető volt.

A gyors szemmozgásos (REM) alvás időtartama ugyanakkor csökkent – ez a szakasz az álmodással, a memória feldolgozásával és az érzelmi szabályozással függ össze. A visszaszorulása arra utal, hogy

az alkohol megzavarja az alvási ciklus természetes lefolyását, ami potenciálisan befolyásolhatja a kognitív funkciókat és az érzelmi egészséget.

Az is kiderült, hogy az alvás második felében fokozódott az alvás töredezettsége, magyarán többször felébredtek az alanyok. Ezt részben az alkohol vizelethajtó hatása okozza. Az ilyen zavarok ronthatják az alvás minőségét, ami másnap fáradtságérzetet és károsodott kognitív funkciókat eredményezhet.

Érdekes, hogy a tanulmány szerint a szervezet az egymást követő éjszakákon alkalmazkodik a fenti hatásokhoz: a zavarok előszörre voltak a legjelentősebbek, aztán enyhültek. Vagyis egyfajta tolerancia alakulhat ki, bár a kumulatív hatások így is jelentősek.

„Amikor lefekvés előtt iszunk, módosítjuk az alvásunkat. Az alkohol hatásai az egymást követő éjszakákon eltérőek, de valamilyen nyoma biztosan megmarad”

– foglalta össze az eredményeket Carskadon.