A kategóriát, hogy „metroszexuális” az új évezredben hallottam először. Az idegen szavak szótára szerint a metroszexuális szó jelentése: „nagyvárosban élő, többnyire egyedülálló férfi, aki sokat költ kozmetikumokra, fodrászra, divatra és sokat törődik a külsejével”. (vagy egyesek által mókásnak gondolt, alternatív definícióval: a heteroszexuális, aki úgy viselkedik mint egy homoszexuális. – a szerk.) Ahogy ezt a nők jelentős hányada egymás közt kávézás közben kacarászva mondani szokta: a „JÓPASI”. Merthogy igen, be kell vallanunk, nekünk nőknek – és elnézését kérem minden nőtársamnak, aki nem osztja nézeteimet e témában (jóllehet kevés ilyet ismerek) -, ma már a globális kommunikáció világában elvárás a férfiakkal szemben, hogy ápoltak, jól öltözöttek és divatosak legyenek. Mégis ez a szó, hogy metroszexuális, alapvetően mint pejoratív jelző terjedt el (legalábbis hazánkban), holott egyáltalán nem kellene, hogy az legyen. Engem nem zavar, ha a pasim ugyanannyi időt készülődik indulás előtt, mint én, vagy nem megy ki az utcára anélkül, hogy belőné a haját. Ahogy az se, ha Pinteresten külön mappában gyűjti az ötleteket az aktuális öltözködési szezonra. Sőt. Örülök neki, megtisztelve érzem magam amiatt, hogy időt, pénzt és rengeteg energiát fektet a megjelenésébe. Mert, hogy
szexinek lenni pasiként is legalább annyira strapás, mint nőként,
amihez társul még az az évtizedes társadalmi berögződés is, hogy egy férfi akkor férfi, ha szőrös, büdös és úgy néz ki, mintha éppen akkor végzett volna egy egész fenyőerdő kipusztításával. Szerencsére a fenti nézettel nem vagyok egyedül, kategóriája is van már a jelen kor alfahímjének: az „überszexuális”. Egy amerikai szociológus szerint überszexuális az a férfi, aki ápolt és ad a külsejére is, de közben nem feledkezik meg a hagyományos férfi erényekről sem: dúl benne a kezdeményezőkészség, ő a generációja legsikeresebb férfipéldánya, magabiztos, maszkulin, és az élet minden terén a minőséget részesíti előnyben.
Vékony a mezsgye
Tehát Uraim, überszexualitásra fel! Persze, mint az élet minden területén a balansz eltalálása itt is a kulcs, de túlzás nélkül állíthatom, hogy a csajok nagy része értékelni fogja az átalakulást. És hogy hol kezdd el? Nem kell nagy dolgokra gondolni. Talán el se hinnétek, hogy nőként mennyit jelent egy ápolt férfivel kezet rázni, vagy egy pusziváltáskor megérezni rajta az arcápoló kellemes illatát. Ha mégis szükségetek van pár tippre, összegyűjtöttünk néhányat,amivel garantáltan elindulhattok a jópasi-lét felé. És ne feledjétek: bármit mondjon a haverotok, nincs olyan, hogy ciki. Egy arckrémtől még nem lesztek csajok, ne engedjétek letéríteni magatokat a helyes útról. Überszexinek lenni cool. Tegyetek próbát és a hatás nem marad el.
- Arcápolás
Reggel vagy este zuhany közben éri egy kis víz az arcodat és kész? Az arctisztítás alapdolog kell, hogy legyen a mindennapjaidban. A szálló por, mindenféle szennyeződés téged sem kerül el, ami a természetes faggyútermelődéssel együtt eltömíti a pórusaidat,
és máris úgy festesz, mint aki ismét pubertál.
Használj bőrtípusodnak megfelelő arcápoló szettet: habzó arclemosó, tonik és ápoló krém (akár szemkörnyékre is – előzzük meg a karikákat). Az arctípusod lehet száraz, zsíros vagy vegyes, terméket ennek megfelelően válassz, és arra is figyelj, hogy nem mindig a leghúzósabb árú kence a legjobb. Kérj segítséget az eladótól, kéthavonta pedig ejts meg egy látogatást egy kozmetikusnál, aki kitisztítja az eldugult pórusaidat és egy arcmasszázzsal vitalizálja az arcbőrödet.
- Kéz- és lábápolás
Nincs olyan csaj, aki ne olvadna el egy kellő pillanatban elejtett arcsimogatástól, kivéve, ha érdes az úr keze. No és a lábad? A hobbit-pedikűrnek kizárólag a Gyűrűk Urában volt létjogosultsága. Használj bőrpuhító ápolókrémeket naponta egyszer, és kezedben a megoldás. Különösen fontos ez télen, hiszen a hideg minden bőrtípus ellensége. Ha pedig nincs kedved otthon a körömcsipesszel és a talpreszelővel bíbelődni, ugorj be havonta egyszer egy manikűrre és pedikűrre. Egy óra az egész, és az ápoltság érzete mellett ráeszmélsz a kéz- és lábmasszázs egészen csodálatos relaxáló hatására.
- A „szőr-kérdés”
Bár manapság megoszlanak a női vélemények a különböző férfi testtájakon kívánatos szőrmennyiség kérdésében, ha Te is azok közé tartozol, akik itt-ott inkább megválnának a bundától, akkor a kulcsszó ismét a szakszerűség. Tudom, hogy a borotva olyan végtelenül egyszerű, diszkrét, gyors és fájdalommentes megoldást kínál, hogy más szinte elképzelhetetlennek tűnik egy férfiember számára (pláne mióta Mel Gibson a Mi kell a nőnek? c. eposzban prezentálta a férfi vs. gyanta-szett viharos kapcsolatát), mégis, ha hosszantartó hatásra vágysz,a lehető legkevesebb bőrirritáció mellett, vegyél egy nagy levegőt és jelentkezz be egy gyantáztatásra. Nem fogok hazudni: fájni fog. Nagyon. Főleg az első. De, mint oly sok minden az életben, idővel egyre jobb és jobb lesz. Az eredmény? Selymes,szőrtelen bőr, a szőr növekedésének ütemétől függően 8-10 napig. Aki 2-3 hetet mond, az túloz, vagy egyszerűen nincs szőre. A kezdeti pirosság egy órán belül elmúlik, a bőröd nem lesz száraz, kiütéses. A szőr visszanövésekor sem fogsz kellemetlen viszkető érzést érezni, mint borotválás után, és a bébi szőrszálaktól sem tűnsz majd kaktusznak. Még ennyi pozitívum után is kínosnak éreznéd elmenni egy szalonba, merthogy mégis mit gondolnak majd rólad? Szerencsére ma már számos olyan szalon van, ami igényesen odafigyel a férfi vendégek komfortérzetére is. Nincs kifogás, vágj bele!
Szőr ugye szinte mindenhol nő, a fejen is. Ma már a hajápolás alap, még a férfiak esetében is. Viszont a rendezett megjelenéshez szükség lehet egyéb arcszőrzet időnkénti generáljára is.
A szemöldök-szedés benyomásaim szerint egy férfi számára kb. ugyanakkor tabu, mint a gyantázás.
Holott, ha ezen a területen is rábízod magad egy kozmetikusra, még karakteresebb és vonzóbb lehetsz, mint előtte. Itt azonban még hangsúlyosabban szükség van a hozzáértésre, mert az otthoni partizán csipeszelős, neadj’isten borotválós akciók könnyen katasztrófához vezethetnek.
- No make up?
Az egyes bőrhibák kozmetikumokkal való elfedése, illetve az arc előnyösebb részeinek hangsúlyozása (magyarán sminkelés) a 20. századtól a nők kizárólagos privilégiumává vált a hétköznapokban, és a férfi smink szinte kizárólag a művészettel kapcsolatos területekre korlátozódott, az egyenjogúság legkisebb jele nélkül. Persze nem azt mondom, hogy minden férfinek a reggeli rutin részeként Tutanhamonná kellene maszkíroznia magát, de miért ne feddhetné el egy pasi is egy hirtelen felbukkanó kellemetlenkedő pattanását, vagy a kialvatlanság okozta szemkörnyéki karikáit egy kis korrektorral vagy alapozóval? Miben más ez ahhoz képest, amikor egy nő teszi ugyanezt? Szerencsére ma már számos, férfiak számára készült dekorkozmetikum áll a rendelkezésetekre, de használat előtt kérjetek tanácsot és tartsátok szem előtt, a kevesebb több elvet.