Az ideológiáról szóló diskurzus alaposan felülreprezentált a médiában. A finnországi vizsgálat eredményein kutatók is meglepődtek.

Egy finn kutatás eredményei azt mutatják, hogy a marginalizált csoportok problémái iránt fokozottan érzékeny – progresszív, woke – meggyőződés erősen korrelál a szorongás és a depresszió előfordulásával – írja a Psypost.org.

A társadalmi igazságosságot a különböző identitású csoportok állítólagos elnyomásának megszüntetésével elérni akaró nézetrendszer (melyről gyakran írunk itt, a Bronsonon) heves viták kereszttüzében áll, ehhez képest tudományosan mégis elég keveset vizsgálták – állapítja meg Scandinavian Journal of Psychology nevű szakfolyóiratban megjelent munka.

„Figyelemmel kísértem az amerikai egyetemek fejlődését, ahol a 2010-es években a társadalmi igazságosságról szóló új diskurzus vált uralkodóvá. (…) Érdekesnek tűnt annak vizsgálata, hogy mennyire elterjedtek ezek az attitűdök”

– idézi a Psypost cikke Oskari Lahtinent, a Turkui Egyetem kutatóját, a tanulmány szerzőjét.

A kutatás kezdeti fázisában kidolgozták a társadalmi igazságossággal kapcsolatos attitűdök felmérésére szolgáló skálát, tesztelték egy 851 fős, elsősorban az egyetem munkatársaiból és hallgatóiból álló mintán, majd a tapasztalatok alapján finomították. Ezután egy bő 5000 résztvevős országos felmérést végeztek el a finn társadalom széles rétegeit elérve.

A következő állításokkal dolgoztak:

• „Ha a fehéreknek átlagosan magasabb a jövedelmük, mint a feketéknek, az a rasszizmus miatt van.”
• „Az egyetemi olvasmánylistákon kevesebb fehér vagy európai szerzőnek kellene szerepelnie.”
• „A mikroagressziókkal aktívan szembe kellene szállni.”
• „Azok a transz nők, akik nőkkel versenyeznek a sportban, nem segítik a nők jogait.”
• „Nem kell többet beszélnünk az emberek bőrszínéről.”
• „Egy fehér ember nem tudja ugyanolyan jól megérteni, hogy egy fekete ember hogyan érez, mint egy másik fekete ember.”
• „Egy kiváltságos csoport tagja átveheti egy kevésbé kiváltságos csoport jellemzőit vagy kulturális elemeit.”

A legfontosabb felfedezés az volt, hogy a woke attitűd nem annyira elterjedt Finnországban, mint ahogy azt a médiában zajló vitákból feltételezni lehetne. A lakosság óvatosan közelít hozzá, a férfiak különösen visszafogott egyetértést mutatnak az állításokkal.

„A nemek közötti megosztottság volt talán a legmeglepőbb számomra. Míg ötből három nő pozitívan ítéli meg a woke-ot, csak minden hetedik férfi érez ugyanígy. Legalábbis Finnországban ez a helyzet”

– mondta Lahtinen.

Ami az egyéb demográfiai és társadalmi csoportokat illeti: az azonosulás erősebb volt a baloldali politikai pártokkal szimpatizálók, valamint a társadalomtudományok, az oktatás és a bölcsészettudományok területén tanuló női egyetemi hallgatók körében. A műszaki és a természettudományok területéhez és a jobboldali politikai pártokhoz kötődő egyének általában alacsonyabb egyetértést mutattak.

Boldoggá sem tesz

Ennél is érdekesebb a kapcsolat a mentális állapottal. Lahtinen összefüggést talált a woke ideológia, valamint a szorongás és depresszió között. A „Ha a fehér embereknek átlagosan magasabb a jövedelmük, mint a feketéknek, az a rasszizmus miatt van” állítással való egyetértés mutatta a legnagyobb pozitív korrelációt e problémákkal –

és a legnagyobb negatív korrelációt a boldogsággal.

A tanulmány gyenge pontja, mint Lahtinen is elismeri, a földrajzi korlát: az 5000 feletti mintanagyság ugyan meggyőző, a skálát azonban más, például észak-amerikai mintákon is validálni kellene.