Régészek 3D-szkenneltek néhány ősi dán rúnakövet, és kiderült, hogy Thyra viking királynőnek páratlan hatalma volt.
„Egy dán viking férfit és nőt sem említettek ennyi rúnakövön, ami egyértelműsíti kiemelkedő fontosságát fia, Kékfogú Harald birodalmának létrehozásában”
– állapította meg Dr. Lisbeth M. Imer, a Dán Nemzeti Múzeum munkatársa, miután az általa vezetett régészcsapat 3D-szkennelt négy rúnakövet.
Ezek között voltak az úgynevezett Jelling-kövek is, melyet a dán állam alapítója Kékfogú Harald állíttatott szülei, Thyra királynő és Gorm király tiszteletére. A szkenner segítségével meg tudták fejteni a többi, Ravnunge-Tue-köveknek nevezett ereklyéken lévő feliratot is, melyben ugyancsak említik Thyrát. Ugyanakkor ennyiből még lehetett biztosra venni, hogy ugyanarról a Thyráról van-e szó.
A 3D-technológiának ennek is kardinális szerepe volt: a kövekről 3D-modelleket készítettek, majd elemezték a rúnák kivágásához használt formákat, a faragást és a nyelvet. Leginkább a faragók jellegzetességeit nézték, és a 2-es Jelling- és az egyik Ravnunge, a Læborg-kő között olyan hasonlóságokat azonosítottak, melyekből egyértelmű volt, hogy a két követ ugyanaz a véste ki, vagyis bizton állítható, hogy mindkettőn ugyanazt a Thyrát említik.
Mindez némileg felforgatja az eddigi tudásunkat a viking társadalomról – Kékfogú Harald 958-tól datált uralkodása (976-ban amúgy a norvég trónt is elfoglalta) alatt vették fel a dánok a kereszténységet, és alapították meg azt az államot, melyet voltaképp azóta is alkotnak. A különféle viking törzseket egyesíteni, valláscserével behódoltatni hosszas és nehézkes folyamat volt, ami már Harald szüleinek uralma alatt elkezdődött, és ez a mostani felfedezés azt bizonyítja:
az államalapításban nemcsak a királynak, hanem feleségének is kiemelkedő szerepe volt.
A kutatócsoport mindezek alapján azt is feltételezi, hogy Thyra ráadásul kifejezetten saját, nem csak férje jogán is gyakorolta a hatalmat és a birtokolta a földeket.