Így hozza vissza a francia autógyártás az úriember-eleganciát

Szerző: Balla "Duncan" Zoltán

A DS 9 óhajt lenni a francia limuzinok referenciapontja; példátlan ízléssel és igazolható önteltséggel követeli vissza a világba a férfias igényességet. Megfuttattuk a magyar vidéken, azon morfondírozva, kielégíti-e a prémium minőségérzetért sóhajtozó közönséget: téged. DS 9 E-Tense, bemutató.

Ha azzal a céllal hozol létre autómárkát, hogy validálj egy magasabb árszínvonalat, villantanod kell. Hiába működik a streetwearben az a gyakorlat, hogy a logó által ér egy termék tizenötször annyit – az autódért nem fogod tudni egy 5-ös BMW árát elkérni csak azért, mert úriemberesebb lett a formaterv.

Egy legenda feltámasztása

Aki egy kicsit is foglalkozik az autópiaccal, az ismeri a DS márka történetét. A Citroennél úgy látták, szükséges egy termékvonal, amit a gyártó képességeinek maximumához illeszkedve tudnak beárazni. Jobban mondva: úgy tudjanak a saját technológiai csúcsteljesítményükhöz illően árazni, hogy az emberek hajlandóak legyenek az esetleges előítéletektől elrugaszkodni, és kifizetni érte azt, amit ér.

A Stellantisnál attól tarthattak: ha egy már közismert logó alá pakolják be a tudásuk legjavát, a nép akkor is egy túlárazott Citroennek gondolja majd – hiába képes akár többre is a drágább vetélytársainál. A megoldás a marketingben rejlik: nem elég elképesztően jónak lenni, annak is kell látszani.

Előszedték hát a Flaminio Bertoni olasz szobrász és dizájner tervezésében az ’50-es évektől 25 éven át nagyot pörgő DS-t, hogy felépítsenek belőle egy modern, művészi prémiummárkát.

Egy ’57-es DS. Plot twist: a DS-ek raliautóként is elég sikeresek voltak évtizedeken keresztül.

Az új portfólió felépítése nagyjából az alábbi: van a városi autónak szánt 3-as, a crossover 4-es és az SUV 7-es, amelyek mellé kijött a legelegánsabb, finom embereket célzó szedán, a 9-es. Erre fókuszálunk most.

Kezdjük azzal, hogy a dizájn betalált,

Napóleon Bonaparte volt az utolsó francia, aki ennyire büszkén vonult végig Európa útjain.

Bár ő egy kicsit hangosabb volt, de állítólag hasonlóan illatos.

Ilyen méltóságteljesen pihen meg az autó az alföldi naplementében:

Belül jazz, kívülről Camille Saint-Saëns

A karosszéria impozáns. A franciák nem mertek annyira konzervatívak lenni, mint amennyit a koncepció talán még megengedett volna: a klasszikus vonalakat sportos ívekkel, fémes díszragyogással csinosították fel, a megjelenést süllyesztett kilincsekkel tették modernebbé és tapintatosan lesimított farral kecsesebbé. Mindezt néhány egészen szokatlan elemmel megpimpelve. A legérdekesebbek az indításkor látványos fényjátékkal kiforduló reflektortükrök, amelyek ekvivalensek azzal a gesztussal, amikor valaki egy üzleti vacsorán tapintatosan megcsörgeti a Rolexét. A motorháztetőn pimaszul végigfutó, a bordó/bézs címerpajzsban végződő magasfényű csík egyenesen mesteri.

Egy furcsa optikai jelenség eredményeképpen a méretes kasztni kívülről koránt sem tűnik akkorának, amekkora. Hosszban a DS 9 az E-osztállyal és a Volvo S90n-el vethető össze, de a lapos fara és talán a szabdalt formaterv miatt ránézésre valahogy szolidabb hatást kelt. Az autó minden esztétikai értéke ellenére egy kicsit azt éreztem rajta, hogy a márka még mindig keresi a saját identitását, és az a feltételezésem, hogy a következő ráncfelvarrásnál ennél még letisztultabb vizuálra számíthatunk.

Elvégre

még mindig csak 15 éves az ifjú francia dalia; meglehet, nagykorúsága mutatja majd meg igazán az arca markáns vonásait.

A tesztautóban dobogó 1600 köbcenti nem fú ugyan dühös vadkanként az országúton; de ezt a gépet arra tervezték, hogy a jómodorával szerezzen elismerést, nem pedig öncélú vicsorgással. Az elektromos motorral együtt a rendszerteljesítmény 225 lóerő, a maximális nyomaték pedig 360 Nm, ami pont elég az 1900 kg-os test kellemesen tempós mozgatására. (Kérheted négykerékmeghajtással is, az 360 lóerős.)

A „kellemes” pedig szó szerint értendő, minthogy

a MacPherson felfüggesztést egy, az úthibákat felismerni képes elektronika teszi váratlanul komfortossá.

Az Active Scan algoritmusa figyeli az érkező bukkanókat, a változó útviszonyokat, és ennek megfelelően valós időben kalibrálja optimálisra a lengéscsillapítókat. A kormányzás franciásan lágy, a vezetési élmény pedig összességében szerfelett csillapodott; garbós arisztokrata ritmus, amivel még az esti fogadásra szánt, jóféle pezsgőt sem kell féltened a csomagtartóban. Az autó minden tekintetben kényelmes, a masszív tengelytávnak köszönhetően – sok crossoverrel és drága SUV-vel szemben – simán elfér több magas ember is hátul, sőt ép térdkaláccsal eljutnak a célállomásra.

Villanymotor és funkciók

A DS hazai sajtótájékoztatóján egészen világosan jelezték, hogy a jövőt ők is az elektromos hajtásban látják, ennek megfelelően minden modelljük kapható plug-in hibrid variációban, sőt, a legkisebb DS 3 már tisztán elektromosban is. A DS 9 E-tense esetében a 80kW-os villanymotor az adatok alapján közel 50 km-t elmegy önerőből, de – mint azt nyilván sejted – a funkciója inkább a dinamika biztosítása vagy a városi jövés-menésé, nem pedig az, hogy egy esztergomi túrát próbálj belőle kimatekozni a hétvégén.

Amennyiben Android Autóhoz vagy Apple Carhoz szoktál, akkor a 12 hüvelykes kijelzőn futó, saját fejlesztésű UI-vel, az Iris-szel időbe kerül megbarátkoznod. Nekem néhol szokatlan volt a felépítése és az ikonkiosztása, de értelemszerűen csak addig szív az ember ilyesmivel, amíg az első néhány alkalommal ki nem tapasztalta a logikáját. Sajnos a Focal Electra prémium hangrendszert a maga 14 hangszórós, fullos akusztikájával nem tudtuk kipróbálni, úgyhogy ha audiofil vagy, azzal tegyél magad egy próbát a forgalmazónál. A zene fontos, ugye.

Denevérmód

A vezetéstámogató rendszerek közül figyelemreméltó még az éjszakai mód, amely a hűtőrácsba implementált infrakamerával monitorozza az autó előtti teret 100 méterig, és tájékoztat minden akadályról (legfőképpen gyalogosokról), ami a sötétben nehezebben kivehető.

Egy dizájn, ami megszólal, és bölcs intéseket is intéz

Az utastér stílusa a DS 9-életérzés egyik nagy USP-je. A belső teret az órakészítés és drágakő-megmunkálás szimbolikája itatja át: a bőrülések díszvarrása az óraszíj textúrájára emlékeztet, a műszerfal fémfelületei pedig azzal a marási technikával készültek (gilosálás), amit elsősorban drága ékszereken látni. Itt egy praktikus szempontot engedtessék megjegyezni: ha úgy állsz meg, hogy az erős napfény épp a váltókar melletti fémpaneleket éri, azok rettentően felforrósodhatnak. De tényleg, nagyon. Egy adriai nyaraláson ezzel számolni kell.

A gyártó által „rubinvörösnek” becézett, általam inkább burgundinak érzékelt bőrbelső mindenesetre művészi extravaganciát áraszt. Egyes prémiumgyártók néha képmutatóan plebejus puritánsága helyett a DS 9 barokkos pompával festi meg az enteriőrt, és

amikor az egész világ TikTokot gyárt a köznépnek, ez a francia költő balladát ír az elegáns felső középosztálynak.

Az egész horizontot beterítő bőrborítás kompromisszumok és kihagyott négyzetcentiméterek nélkül szolgál elégedettségül azoknak, akik számára a részletek a minőség tanúi. Jobb példa erre nem is kell, mint a B.R.M. Chronograph órája a központi vezérlőpanel fölött, ami induláskor előbukkan, a motor leállításakor pedig aludni tér.

Fotó: Stellantis

Verdikt: a DS 9-be azt a nőt is bátran beültetheted, aki az ízléses pompa biztonságában pihenné végig az utat Budapesttől Kölnig, és a Diótörő mellett más baletteket is ismer.

A TESZTELT AUTÓ STATJAI

TÍPUS DS 9 E-TENSE

ALAPÁR 25 790 000 Ft

MOTOR benzin 133 kW, 180 LE /villanymotor 80 kW/110 LE

ELEKTROMOS HATÓTÁV: 48 KM

Itt van még jó kis kontent