Aki semmiképp sem bírja ki testnevelés nélkül, annak pár szabályt érdemes betartania.
A világban sorra dőlnek meg mindenféle hőségrekordok, de ez sem tartja vissza az igazán elszántakat attól, hogy kimenjenek a gatyarohasztó kánikulába elvégezni az aznapi edzéspenzumukat.
Lehet, hogy többet árt, mint használ
Aki már próbálta a kültéri nyári edzést – legyen szó kardióról, saját testsúlyos gyakorlatokról vagy az ingyenes utcai kondigépek használatáról –, az tudja, milyen gyötrelmekkel jár: a szokásosnál is jobban ömlik az emberről a víz, liheg, mint egy kutya, miközben felforr az agyvize, és akkor még nem beszéltünk a különféle rovarokról.

Nos, a hőségben kondizás nemcsak nyűggel jár, de a tudósok szerint élettanilag sincs túl jótékony hatása. Ha 32 fok fölé ugrik a hőmérséklet, szó szerint túlmelegedhet az ember agya, ez pedig ronthatja a teljesítményt.
„Ha az agy hőmérséklete megemelkedik, a munka elvégzéséhez szükséges tudatos erőfeszítés nagysága is megnő”
– idézi a GQ cikke Craig Crandallt, az emberi hőháztartás szakértőjét.
Ezért fordulhat elő, hogy egy szabad ég alatti nyári edzés után fokozott bágyadtságot érzünk, de lehet a testmozgással összefüggő hőpangás, illetve hosszan tartó edzés esetén akár hőkimerülés következménye is. A Johns Hopkins Egyetem szakemberei szerint az ilyen állapot tünetei közé tartozik az izomgörcs, a kiszáradás, a szapora légzés, a szédülés és a koordinációs zavar.
Ha ezek bármelyikét tapasztalod, rögtön húzódj árnyékba, kortyolj sok vizet, és tarts hosszabb szünetet –
ha ilyen állapotban folytatod a gyúrást, hőgutát kaphatsz, amely akár halálos is lehet.
De ha nem is ilyen súlyos a helyzet, akkor is igaz, hogy a hőségben majdnem lehetetlen a legjobb formádat hoznod: könnyen azon kaphatod magad, hogy nem tudod annyira intenzíven lehozni az edzést, mint általában.

A tudósok szerint 28 Celsius-fok feletti hőmérsékleten már nem javasolt az edzés – ha mindenképp csinálnád, akkor legfeljebb egyórás sessionben gondolkozz, a gyakorlatok között pedig tarts legalább négyperces szüneteket. Aki rendszeresen tolja, az a lassabb tempójú edzésekkel kezdjen. És persze kötelező gondoskodni a folyadékpótlásról, hiszen ilyen körülmények között jóval több vízre van szüksége a szervezetnek, mint egy légkondicionált teremben.

A futást értelemszerűen ésszerű a reggeli vagy az esti órákban letudni. Ha a nappali hőségben rugaszkodsz neki, nemcsak a teljesítményed bánja a dolgot, de előfordulhat, hogy a futás után úgy érzed, mintha bolhák polkáznának a bőrödön: heveny viszketésre és akár kiütésekre is számíthatsz.
Arnoldnak is van pár edzéstanácsa: