Rosszabbak a megküzdési mechanizmusaik, az egészségügyi és halálozási adatok is ezt mutatják.

Az, amit a profán köznyelv úgy ír le, hogy valakinek „megszakad a szíve a fájdalomtól”, létező jelenség. Az életük társát elveszítőknek bizonyítottan nagyobb esélyük van arra, hogy ők is meghaljanak, mint az azonos korú embertársaiknak –

ez az özvegyhatás.

A házastárs halála ugyanis annyira stresszes életesemény, hogy kimutathatóan növeli a túlélőnél a negatív egészségügyi események, például konkrétan a szívroham előfordulásának valószínűségét. Mindez eddig is ismert volt, hanem egy új kutatás érdekes különbségre derített fényt a férfiak és a nők között: a férfiakat sokkal erősebben érinti az özvegyhatás, különösen a 65 és 69 év között – írja a Psychology Today.

Magasabb egészségügyi költségek

A PLOS ONE tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egy nagyszabású – több mint 900 ezer 65 év feletti személy adatait tartalmazó – dán vizsgálat alapján készült. A kutatók elsősorban azt elemezték, hogy mennyit költöttek egészségügyi ellátásra azok, akiknek elhunyt a házastársa, és mennyit azok, akiknek nem – értelemszerűen azt akarták felmérni, hogy a veszteség együtt jár-e az egészségügyi problémák növekedésével. Emellett a túlélők halálozásáról is gyűjtöttek adatokat.

A vizsgálatban részt vevők 8,4 százaléka élte át házastársa elvesztését, az ő 65,8 százalékuk nő volt, ami azt a közismert tényt tükrözi, hogy a férfiak átlagosan korábban halnak meg, mint a nők. Az egészségügyi költségek tekintetében egyértelmű különbség mutatkozott a két nem között. A tragédia után a férfiak átlagosan 42 euróval többet költöttek hetente, míg a nők esetében ez a növekedés csak 35 euró volt, ami arra utal, hogy a férfiaknak több egészségügyi problémájuk van házastársuk halála után, mint a nőknek.

Sokkoló különbségek

A differencia a házastárs halála utáni halálozás esélyében is megfigyelhető volt. A 65 és 69 év közöttiek körében a férfiaknak 70 (!) százalékkal nagyobb esélyük volt arra, hogy a házastársuk halálát követő első évben szintén meghaljanak. Ugyanebben a korcsoportban a nők esetében a növekedés jóval kisebb, mindössze 27 százalékos volt.

Ez a minta az összes többi korcsoportban (70-74 évesek, 75-79 évesek, 80-84 évesek, 85 év felettiek) is megmaradt, de az általános százalékos arányok az életkor növekedésével egyre alacsonyabbak lettek. Ugyanakkor a különbség abban is tetten érhető, hogy a férfiaknál hosszabb ideig mutatható ki a megnövekedett halálozási kockázat, vagyis ők nehezebben dolgozzák fel a tragédiát.

Mintha a nőknek jobb lenne a stresszel szembeni ellenállóképességük, jobbak lennnének a megküzdési mechanizmusaik.

A cikk megjegyzi, hogy az eredmények egyértelműen megerősítik, a házastársuk elvesztését átélőknek érdemes segítséget és támogatást kérniük a családtól, barátoktól vagy egy terapeutától a gyász kezeléséhez, ahelyett, hogy egyedül próbálnának megbirkózni a stresszel.

Nemcsak tragédia esetén segít a beszélgetés: