Se szeri, se száma azoknak a filmeknek, regényeknek, melyek középpontjában egy-egy ilyen festői helyen épített, netán elhagyatott, népi babonáktól körülvett úrilak áll – az alábbiakban öt külföldi és egy magyarországi kastélyt mutatunk, hogy kedved szottyanjon valamelyiket megnézni.

Fontos először egy definíciós kérdéssel kezdenünk: mi a különbség a vár, a kastély és a palota között? Elsőre részletkérdésnek tűnhet, hiszen a hétköznapi nyelvben gyakran szinonimaként használjuk őket, miközben hadászati, építészeti és politikai szempontból is különböznek egymástól.

Várakat az ókortól kezdve védelmi célból épített az ember. Ezek a fallal körülvett erődítmények arra szolgáltak, hogy egy-egy stratégiai szempontból fontos területet védelmezzenek.

Megszerzésük egészen a 18. század végéig a hadászat kulcskérdése volt, de még a 20. században is akadtak erődök, melyekért öldöklő küzdelem zajlott,

elég csak Verdun 1916-os ostromára gondolnunk.

Az 1700-as évek örökösödési háborúitól kezdve a katonai konfliktusok már arról szóltak, hogy tömeghadseregek kergetik egymást a csatatéren, így aztán a várakat szép lassan körbenőtték a városok. Erődített falaik egyre inkább útban voltak, ezért lebontották őket, magát az építményt pedig igyekeztek lakájosabbá tenni – így jöttek létre a várkastélyok.

A kastély építésének célja már egyértelműen a reprezentáció volt. Egy gróf, báró vagy herceg családja ritkán tartózkodott egy helyben. Óriási birtokaikon igyekeztek minél több, egymástól távol eső székhelyet fenntartani.

A szerényebb vagyonnal rendelkezők „csak” kúriákat, kastélyszerű lakóházakat tartottak fenn, míg az uradalmi központként szolgáló fényűző épületegyüttesek már castellum, azaz kastély besorolást kaptak. Itt nemcsak a főúr és családja, de a kiszolgáló személyzet, valamint a birtok adminisztrációjához szükséges apparátus is helyet kapott.

A paloták olyan monumentális épületegyüttesek, melyek már kizárólag dekorációs szándékkal épültek. Tágas, gyakran agyondíszített tereik arra szolgáltak, hogy a belépő személyt lenyűgözzék, s az illető hírét vigye a tulajdonos gazdagságának. Egy-egy ilyen projekt óriási vagyont igényelt, ezért főleg uralkodók büszkélkedhettek azzal, hogy palotát építtetnek maguknak.

#1 Erőd a tó közepén

A Lough Key Írország északnyugati részén található, autóval nagyjából két és fél órányira Dublintól. A tó nagyjából 10 kilométer átmérőjű, rajta körülbelül harminc kisebb-nagyobb szigettel. Itt található a Kastély-sziget, melyen a 13. század óta áll valamilyen erődítmény.

A MacDermott egy skót klán volt, melynek tagjai 1235-ben szerezték meg a szigetet, és egészen a 16. századig uralták a környéket, amíg a rivális King família ki nem ebrudalta őket. A szigeten álló erődöt is MacDermottok alakították át rezidenciájukká, ami aztán később elhagyatott maradt, nem kevés mondát és költeményt ihletve ezzel.

Az 1800-as években a középkort idealizáló romantika hamar felfedezte magának ezt az ódon épületet: egy John Nash nevű építész engedélyt kapott a brit koronától arra, hogy pihenőhelyet varázsoljon belőle. Azóta számos filmet forgattak itt, de 2018-ban még az is felmerült, hogy magánkézbe adják – kikiáltási ára 80 ezer euró körül volt – de végül ír tulajdonban maradt.

Ma Írország egyik nemzeti emlékművének számít,

mégsem kiépített látogató-, hanem a sziget – egyébként a tó többi szigetétől eltérően burjánzó – flórája által buján benőtt, romos-vadregényes kirándulóhely.

#2 Ahol Disney volt fogoly

Nagy-Britannia egyik népszerű látványossága a Birminghamtől délre található Warwick-kastély. Ez az építmény is erődként kezdte karrierjét: a 11. században emelték Hódító Vilmos parancsára, majd a százéves háború során komoly átalakításokat hajtottak végre rajta. A 15. században dúló rózsák háborúja idején is fontos szerep jutott neki: itt tartották fogva a Tudor-ház örökösét, VI. Eduárdot.

Egy évszázad múlva aztán egy másik Eduárd/Edward is raboskodott a falai között: Edward Disney, a híres rajzfilmkészítő őse, akit a király oldalán harcolva fogtak el az edgehilli csata után. Életét végül az mentette meg, hogy családja hatalmas váltságdíjat fizetett Oliver Cromwellnek. Edward fogsága alatt unalmában sokat firkált a falra, így lehetséges, hogy a Warwick-kastély tömlöcében 380 éves Disney-rajzokat is láthatunk.

Az erőd a polgárháború után fokozatosan alakult kastéllyá, ma pedig a turisták egyik kedvenc kirándulóhelyének számít. Udvarán látható egy három lakóházméretű ostromgép, az úgynevezett torbocsil (trebuchet). Ez a kőhajító fegyver a katapult egyik fajtája. Legmesszebbre 2006-ban lőttek vele: ekkor egy 13 kilós lövedéket 243 méterre hajított el.

#3 A hódító szülőhelye

Falaise Normandia Calvados megyéjének egyik legismertebb városa Caen mellett. Várkastélyát Normandiai Róbert herceg építtette. 1028-ban itt látta meg a napvilágot Vilmos, a Fattyú, aki később ezt a meglehetősen degradáló melléknevet a Hódítóra cserélhette.

Szülőhelye a 13. században került francia kézre, ám a százéves háború idején még aztán számtalanszor cserélt gazdát. A 17. században aztán meglehetősen elhagyatott hellyé vált, ezért az 1870-es években a francia kultuszminiszter utasítására jelentős átalakításokon esett át. A legsúlyosabb károk a II. világháború idején érték, hiszen a közelben zajlott a normandiai partraszállást követő egyik legkeményebb összecsapás, a falaise-i katlan.

Ma egy rendkívül innovatív múzeumnak ad otthont: a látogató,

miközben bejárja a felújított kastély épületét, egy tableten át látható kiterjesztett valóság segítségével ismét életet láthat e falak között.

#4 Ahol még az SS-t is visszaverték

Vianden kastélya Luxemburg északi részén található, a német határ közelében. Az egyik legnagyobb középkori erődítménynek számít a Rajnától nyugatra. A régészeti ásatások alapján úgy tűnik, hogy már a rómaiak is építettek ide erődítményt, amiből aztán a 10. században egy román stílusú vár lett. A későbbi évszázadokban gótikus betoldásokat kapott, majd a reneszánsz idején tették lakájosabbá.

A második világháború idején itt bújtak el a luxemburgi ellenállás tagjai, akik ellen az SS hajtóvadászatot intézett. 1944 novemberében egy 250 fős különítményük megpróbálta elfoglalni az erődöt, ám az alig harminc emberből álló védők végül visszaverték őket. Ma egy tisztességes, bár semmi extra vármúzeumnak ad otthont, de amiért mégis érdemes mindenképp beütemezni, az a megkapó és korhű környezet, például a sok középkori hangulatú vendéglővel.

#5 A Wagner Theme Park

Neuschwanstein (Újhattyúkő) minden bizonnyal a világ egyik leghíresebb, legtöbbet fotózott kastélya. Számos filmet forgattak itt A nagy szökéstől kezdve az Űrgolyhókon át egészen a Műkincsvadászokig. A legnagyobb hírnévre minden bizonnyal a Csipkerózsika után tett szert, hiszen a rajzfilm készítői számára ez a kastély nyújtott inspirációt.

Az épület története is roppant érdekes: építtetője, II. Lajos bajor király elég konfliktusos személyiség volt. Családja amolyan különcként tekintett rá, aminek – valljuk be – volt némi valóságalapja, mert Lajos az uralkodás helyett inkább foglalkozott szép kastélyokkal, Wagner-operákkal és germán mitológiával, vagy épp különféle lovászfiúkat hajkurászott.

Az 1860-as évek meglehetősen vallásos Bajorországában ezzel a magatartással nemigen lopta be magát alattvalói szívébe sem.

Bár sokaknak imponált, hogy szembement a Bismarck-féle német egység politikájával, de hirtelen jött halála ezt a kérdést végleg elintézte. Öngyilkossága a mai napig vitatott: egyesek politikai merényletre gyanakodnak,

míg mások inkább a szégyentől sújtott családot sejtik a háttérben.

A király legnagyobb örökségének az általa emelt két kastélyt tekintik: a világhírű Neuschwantsteint és annak „csúnya kistestvérét”, a sárgás színű Hohenschwangaut.

A kastély belül is lenyűgöző látványt nyújt: olyan, mintha utazást tennénk II. Lajos Wagner-operákkal és germán istenekkel teli képzeletvilágában. Sajnos nehezen megközelíthető, ráadásul a környék olyan, mint egy hatalmas bazár: árusok, török kisbuszosok, lovaskocsizók mászkálnak mindenhol, nem is beszélve a több száz turistáról.

A bejutás sem túl egyszerű: nagyon pontosan kell érkezni, akár egy percnyi eltérés is a jegyünk érvénytelenségét vonhatja maga után. Bár a kastélynak csak egy töredéke járható be, és a vizit után nagyjából féltucat szuvenírbolton keresztül juthatunk csak ki a szabadba, mégis kihagyhatatlannak éreztük.

6 Amit a naptár ihletett

Andrássy Gyula, a kiegyezés utáni időszak első miniszterelnöke, majd később az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere 1880-ban bízta meg Meinig Arthur építészt, hogy tiszadobi birtokára a Loire-menti kastélyok mintájára főúri rezidenciát építsen. A későromantika és a neogótika egyik legjelentősebb hazai alkotása végül öt év múlva nyitotta meg kapuit.

Furcsasága egyben legfontosabb szkillje is: az épület olyan, mint egy nagy naptár.

Négy bejárata van, ami az évszakok számára utal, míg tucatnyi tornya egy-egy hónapnak feleltethető meg. 52 szobája a hetek, 365 ablaka pedig az egy évben számlálható napok számát mutatja.

Az itteni mindennapok terheiről jól árulkodnak Andrássy Katinka emlékiratai:

„Tiszadobon a közönséges hétköznhttps://bronson.men/2022/08/26/9-elkepeszto-csoda-amit-nezz-meg-egy-toszkan-autosturan/api ebéd kiadós előétellel kezdődött: sajtos soufflé vagy rákmajonéz, majd tiszai hal következett, pompás, friss, nyílt tűzön ropogósra sütött kecsege; utána jött a fő fogás, rendszerint marhasült, borjú vagy kacsa három-négy különböző körettel és főzelékkel; a negyedik fogás külön zöldség volt, esetleg spárga; utána torta és fagylalt következett. Utána lassan vége felé tartott az ebéd: már csak édes kukorica következett vajjal (igaz, hogy négy-öt cső kukoricát is meg tudtunk enni fejenként), meg sajt és száraz aprósütemény. Befejezésül pedig görögdinnye, nagyszerű, zamatos, bő levű, jégbe hűtött dinnye, s persze minden más nyári gyümölcs, ami éppen érett. A remek magyar borokból mi, gyerekek nem kaptunk. A hallban ittuk meg az ebéd utáni török kávét.”

Andrássy Katinka: Együtt a forradalomban

9 csodálatos hely, amit nézz meg egy toszkán autóstúrán