Lecke alázatból: a Stranger Things új sztárja fanok reakcióin sír

Szerző: Mack

Cinikus világunkban könnyű azt gondolni egy gigacég gigaprodukciójáról, hogy az egyetlen célja pénzt termelni, esetleg virálisan berobbantani 40 éves popszámokat. És amíg ez mind igaz, Joseph Quinn esete mutatja, hogy valódi hatást is lehet gyakorolni a világra. Meg emberekre.

A fandom nem vicc. Ami neked egy fasza sorozat fasza karakterekkel, az másnak egy olyan mozgóképes tartalom, melybe belelátja saját magát, ami segít neki túllendülni az élete nehézségein, amiből inspirálódhat, és amiből erőt nyerhet, hogy elmozduljon egyről a kettőre. Ha más nem, akkor te is találkozhattál ezzel az effekttel akkor, amikor levitt zenbe egy személyes komfortfilmed, vagy pont a jó életpillanatban találkoztál valamivel, ami arra sarkalt, hogy kilépj a melóból, offold a toxikus kapcsolatodat, vagy elköltözz Alaszkába.

Joseph Quinn (spoiler) rövidéletű Stranger Things-karaktere sok embernek jelent sok mindent, elvégre egy olyan társadalomból kitaszított figura, aki düh és ellenszenv helyett az életét áldozza egy olyan világért, aki a sírjára is messziről köpne. Ez a fajta önzetlenség pedig olyannyira inspirálóan hatott a nézőkre, hogy az író-rendező páros most kábé hamut szórhat a fejére, hogy sikerült visszacsinálhatatlanul kiírtania Eddie-t a következő évad stáblistáiról.

Az igazi csavar azonban az, hogy

Quinn a való életben is egy gránitszilárdságú gerinccel és morállal megáldott csávó, akinek a rajongói már most többet jelentenek, mint rengeteg olyan sztárnak, aki a tehetsége mellett világ életében a közönség támogatásából élt meg.

A minap a londoni Comic Con egyik paneljén kérdés helyett Quinn egy őszinte köszönetet kapott azért, amiért kiállt értük, rajongókért egy korábbi autogram-sessionön. Erre ő nem tudta nem elbőgni magát egy kicsit:

Az előzmény a beszámolók szerint az volt, hogy túlfoglalás alakult ki Quinn eseményén, a biztonságiak pedig nem simán felszólították, hogy légyszi kicsit húzzon bele és ne pacsizzon le minden fanjával, de egyenesen bekussoltatták és elküldték az édesanyjába, a résztvevőkkel egyetemben. És erre mit lépett az alázat élő szobra? Nyugtatta a kiakadt közönséget és

csakazértis folytatta úgy az eseményt, ahogy szerinte azt a legnagyobb támogatói megérdemlik.

Ezt köszönte meg neki a nő, akivel Quinn többek közt aznap találkozott, és időt töltött. Arról lehet vitatkozni, hogy technikai szempontból az esemény szervezői mennyire cselekedtek (az anyázást leszámítva) protokoll szerint, de az tuti, hogy így kell az árral szemben úszva, az elvárásokat túlszaltózva emberséget vinni egy lélekölő iparágba.

Amúgy férfiként sírni több, mint oké, mutatjuk miért:

Itt van még jó kis kontent