Van most egy ilyen trend, a “Me time”. A koncepció lényege, hogy mindenki életében kell lennie olyan rövidebb vagy hosszabb időszakoknak, amikor a figyelmének fókuszában saját maga áll. Szerintem te is unásig hallottad vagy olvastad azokat a posztokat és híreket, hogy több időt kéne magaddal töltened, ha igazán jól akarod érezni magad a bőrödben. Az van, hogy ez igaz. Nem nagy titok, erre van szükséged.
Amiket leírok és gondolok, általában tapasztalatból mondom. Csak őszintén, ahogy most is. Az utóbbi napokban magam alatt voltam, mert csak. Nem úgy mentek a dolgok, ahogy elképzeltem, ez van. Két szenvedés között görgettem az Instát, ami feldobott egy képet, “Me time” címszóval. Elkezdtem gondolkozni, és rájöttem, hogy tényleg ez kell nekem ahhoz, hogy jobban legyek. Egy kis idő, amit csak magammal töltök, amikor eldobom az okostelefont, offolom magam a közösségi médiából, és foglalkozom magammal. Mert hosszútávon jobb lesz, mert megérdemlem én is, te is, mindenki. Kell, és kész.
Tudom, ahhoz, hogy elérjünk valamit az életben, iszonyú sokat kell tenni. Sokszor többet, mint amennyit elbírunk. Keveset alszunk, elfelejtünk enni, stresszelünk és idegeskedünk. Viszont a magunkkal töltött idő mindenképp pozitív hatással van az életünkre. Miért? Ezért:
1. Biztosabb leszel saját magadban
Ha elég időt töltesz magaddal, és átgondolod az elmúlt hét vagy hónap eseményeit, jobb eséllyel fogod tudni feldolgozni a történteket. Akár pozitív, akár negatív dolgokról van szó. A barátokkal és haverokkal az a baj, hogy gyakran anélkül befolyásolnak minket, hogy mi azt észrevennénk. Erről nem tehetsz se te, se ők. Viszont tudnod kell, hol az állj. Mikor kell elszakadnod tőlük, egy kis időre kilépned a virtuális kontaktusok univerzumából, és azt az időt, amit velük töltenél, inkább magadra fordítanod. Az életed minden részéről te döntesz, nem ők. Neked kell tudnod, hogy mi a jó, és mi nem. Neked egyedül kell felelned azért, amit teszel vagy nem teszel!
2. Javulni fognak a kapcsolataid
Na, most ezzel talán ellentmondok az előző pontnak, de ígérem, megmagyarázom. Az, hogy szereted saját magad, kurva jó dolog tud lenni. Ó, mit meg nem adnék azért az érzésért, hogy úgy fogadod el magad, ahogy vagy, és pont nem érdekel senki és semmi! Irigykedem rád, ha te tudod, milyen érzés, vagy legalább volt már részed benne. Amikor úgy érzed, tényleg megállíthatatlan vagy, és a boldogságod az egész lényedből sugárzik. Ekkor szeretnek csak igazán az emberek, mert a pozitív szemléleted őket is magával ragadja, motiválja, inspirálja. Észre sem fogod venni, pedig így lesz, tudom. Nem az az ember leszel, aki lefelé húzza őket, hanem az, aki fel. Ki ne akarna egy boldog ember társaságában lenni?!
3. Minden jobban fog menni
Az is sikerül majd, amiről azt hitted addig, hogy lehetetlen. Elkezded bevonzani a jó dolgokat. Nem lesz rád rossz hatással, ha valami nem jön össze. Mert ha abban a pillanatban épp nem is, de pár órával később már tudni fogod, hogy valami sokkal jobb vár rád. Ami te vagy, ami te lehetsz, ami neked jó, ami neked kell.
4. Megtanulod a sorrendet
A prioritás. Hát igen, nem könnyű, hogy a Facebookot vagy az Instagramot nyisd meg előbb reggelente, ugye? Az embernek van egy (de inkább több) sornyi kötelezettsége, amelyeket teljesítenie kell. Nincs mese, feladat, el kell végezni, meg kell csinálni, kész. A határidő pedig közeleg, nagyon közeleg, te meg ott állsz és várod a csodát, hátha becsúszik egy nap szerda és csütörtök közé, hogy több időd legyen halogatni. Túlterhelt vagy, ugye? Szar minden, túl sok munka, amivel nem tudsz és valahogy már nem is akarsz időben végezni. Ismerős. Stresszel a gondolat, hogy mennyi dolgod van, és frusztrál, hogy a kollégád már rég kész mindennel, te meg még csak bele sem kezdtél. Az első mindenképp legyen az, hogy egyet hátralépsz, mielőtt kettőt akarsz előre. Egy kis időre, mondjuk fél órára próbálj meg elszakadni a feladatodtól. Amikor újból nekikezdesz, teljesen át fogod értékelni a helyzetet. Szó szerint megvilágosodsz, és sokkal hamarabb végzel majd vele, mint ahogy tervezted. Sorrend, sorrend, sorrend. Nem tartom önzőségnek, ha valaki szükség esetén önmagát helyezi előtérbe.
