Az hagyján, hogy nem segítenek a testsúly szabályozásában, vannak velük nagyobb problémák is.

Akik megpróbálnak megszabadulni a fölösleges kilóktól, gyakran csökkentik a bevitt kalóriákat diétás italok, mesterségesen édesített finomságok és más, cukorhelyettesítőt tartalmazó termékek fogyasztásával. Hatalmas iparág épül erre.

Nyilván neked is feltűnt, hogy lassan tíz éve alig kapni édesítőszermentes üdítőt, szörpöt, energiaitalt. Néha fehér holló módjára le-levadászhatók, de ehhez úgy kell bányászni az infó után, mert vannak termékek, amelyeken – a Magyar Élelmiszerkönyvvel azért valamelyest összhangban, hogy meg ne üssék a bokájukat, de – igyekeznek minél jobban elrejteni, hogy édesítőszeres a termék. Vagyis, ne szépítsük: lényegesen szarabb ízű.

Mindezt – az egészségünkért aggódó – mindenféle jogszabálymódosításoknak és különadóknak köszönhetjük. Igen, hidd el egy elfajult M.Sc. diplomás élelmiszermérnöknek, hogy egyszerűen az van:

egy egész iparág felült ennek a trendnek,

miközben igazán alapos, nagymintás, hosszú megfigyelési idejű vizsgálatok nem támasztják alá az irány helyességét.

Sőt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új értékelése szerint a mesterséges édesítőszerek nem tűnnek hatékonynak a súlyszabályozásban – és ami még rosszabb, úgy tűnik, növelik a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, sőt a halálozás hosszú távú kockázatát is.

A WHO hétfőn kiadott útmutatójában a mesterséges édesítőszerek mellőzését javasolta a testsúlyszabályozás céljából, illetve az általános egészség javításért tudatosan táplálkozóknak.

Az ajánlás az egészséges gyermekekre és felnőttekre egyaránt vonatkozik, azonban a már meglévő cukorbetegségben szenvedőkre nem, hiszen nekik még mindig előnyös a mesterséges édesítőszerek használata.

„A szabad cukrok cukormentes édesítőszerrel való helyettesítése hosszú távon nem segíti a testsúlyszabályozást. Az embereknek más módokat kell fontolóra venniük a szabad cukrok bevitelének csökkentésére, például a természetben előforduló cukrokat tartalmazó élelmiszerek, gyümölcsök vagy cukrozatlan ételek és italok fogyasztása” – mondta Francesco Branca, a WHO táplálkozási és élelmiszer-biztonsági igazgatója.

– tette hozzá.

A WHO következtetése nem meglepő, évek óta gyűlnek az adatok, amelyek arra utalnak, hogy a szintetikus édesítőszerek visszaüthetnek az egészség javítására tett erőfeszítések során. Az Egyesült Államokban az elhízás terjedésével párhuzamosan nőtt a mesterséges édesítőszerek használata is, ami nem véletlen.

Keserédes megállapítások

A helyettesítő édesítőszerek WHO általi értékeléséhez a szakértők szisztematikusan áttekintették 283 tanulmány adatait. Számos mesterséges édesítőszert vizsgáltak, köztük az olyan általánosan használtakat, mint a szacharin, az aszpartám, az aceszulfám-kálium, a szukralóz, a neotám, az advantám, a sztívia és sztíviaszármazékok.

A véletlen besorolásos, kontrollált vizsgálatok során a WHO szakértői megállapították, hogy a mesterséges édesítőszerek csökkentették a kalóriabevitelt, a testsúlyt és a testtömegindexet (BMI) is – legalábbis eleinte. A legtöbb ilyen kísérlet mindössze három hónapig vagy kevesebb ideig tartott. A 6-18 hónapig tartó vizsgálatok során az eredmények már zavarosabbak voltak, de úgy tűnt, nem utalnak a testsúlyra gyakorolt hatásra.

A probléma részben az volt, hogy egyes kísérletek során a mesterséges édesítőszereket a sima cukorral hasonlították össze. Néhány esetben a kísérletben résztvevők cukrot vagy mesterséges édesítőszert tartalmazó ételeket, illetve italokat is kaptak a szokásos étrendjük mellett. Ezekben az esetekben azok a résztvevők, akik mesterségesen édesített termékeket vittek be extraként, alacsonyabb testsúlyt mutattak, mint azok, akik ugyanezt cukros élelmiszerrel tették.

A való világban azonban sokan úgy döntenek, hogy a cukros ételeket és italokat mesterségesen édesített változatokra cserélik az étrendjükben. Ezt csupán négy kísérletben tesztelték. Mesterségesen édesített italokat, például diétás kólát illesztettek be olyan emberek étrendjébe, akik általában cukros italokat fogyasztottak. Ugyan itt is tapasztaltak súlycsökkenést, de statisztikailag jelentéktelen mértékűt:

a BMI-re gyakorolt jótékony hatás teljesen elveszett.

Figyelemre méltó, hogy ezeknek a vizsgálatoknak némelyikében voltak olyan csoportok, ahol a résztvevők cukros italait vízre vagy épp placebóra cserélték, ami ugyanolyan hatékonynak, ha nem hatékonyabbnak bizonyult a súlycsökkentésben. A WHO szakértői szerint ez arra utal, hogy a mesterséges édesítőszerekkel végzett kísérletekben tapasztalt fogyás valószínűleg kizárólag a kalóriacsökkentésnek köszönhető, nem pedig a mesterséges édesítőszerek velejárója.

Hosszú távú kockázatok

A mesterséges édesítőszerek hatásainak hosszabb áttekintése érdekében a szakértők prospektív kohorszvizsgálatokhoz fordultak, amelyek 2-től több mint 30 évig követték nyomon az egészségügyi eredményeket. Ezek a tanulmányok összességében azt találták, hogy

a mesterséges édesítőszerek gyakoribb használata magasabb BMI-vel és 76 százalékkal magasabb elhízási gyakorisággal áll összefüggésben.

Ami a 2-es típusú cukorbetegséget illeti, 23 százalékkal magasabb volt a kockázata, ha az emberek italokban fogyasztották az édesítőszereket, és 34 százalékkal akkor, ha csomagolt mesterséges édesítőszereket használtak, amelyeket élelmiszerekhez és italokhoz adtak. Azoknál, akik nagyobb mértékben használnak édesítőszert, 32 százalékkal volt magasabb a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a sztrók és a magas vérnyomás kockázata.

Végeredményben, a mesterséges édesítőszerek magasabb bevitele 10 százalékkal növelte a bármilyen okból és 19 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségekből eredő elhalálozás kockázatát is, ugyanakkor a rákos megbetegedések miatti halálozás kockázata nem nőtt.

A felülvizsgálat és a metaanalízis azonban nem az utolsó szó a mesterséges édesítőszerekről. Amint azt a szakértők megjegyezték, a randomizált, kontrollált vizsgálatok rövidek és nehezen összehasonlíthatók voltak, a prospektív vizsgálatok pedig torzításokat is tartalmazhattak. Összességében a szakértők alacsonynak találták az ajánlásuk bizonyosságát, ezért azt feltételesnek minősítették.

A bizonytalanság egyik kulcsfontosságú pontja az, hogy van-e fordított ok-okozati összefüggés a káros, hosszú távú egészségügyi hatásokban. Így talán nem a mesterséges édesítőszerek használata okozta a megnövekedett kockázatot, sokkal inkább a fokozott kockázat vezetett a mesterséges édesítőszerek használatához.

Korlátozások

A kutatók jól ismerik ezt a buktatót, és többféle stratégiával próbálják megkerülni. Ezek közé tartozhat az ismert zavaró tényezők (például a BMI és az étrend minősége) ellenőrzése, az eredmények testtömeg szerinti rétegzése és az érzékenységi elemzések elvégzése (például csak a legegészségesebb résztvevők részhalmazelemzése, amely megmutathatja, az eredmények helytállók-e).

A kutatók alkalmazták is ezeket a módszereket a WHO szakértői által áttekintett tanulmányokban, de az érzékenységi vizsgálatok eredményei vegyesek voltak. Egyes esetekben gyengítették, máskor megerősítették az eredményeket. Ezenfelül az olyan zavaró tényezők, mint az étrend minősége, szintén nem kapcsolódtak következetesen a mesterséges édesítőszerek használatához és azok eredményeihez.

A WHO szakértői tehát egyelőre azt javasolják, hogy találjunk más módokat a cukorfogyasztás csökkentésére.

Ne cseréljük le a cukrot a még édesebb mesterséges édesítőszerekre, inkább több gyümölcs fogyasztásával és kevésbé édes étrenddel próbálkozzunk.

Hangsúlyozzák azt is, hogy legyünk éberek és tudatosak, mert meg kell értenünk, mit tartalmaznak az élelmiszereink. Fontos ellenőrizni az összetevők listáját, hogy tartalmaznak-e mesterséges édesítőszereket, még akkor is, ha erre a csomagolás nem hívja fel külön a figyelmet.