Boldogok a lelki kövérek!

Szerző: ZEN

Minden kornak megvannak a maga szépségideáljai. De mi a teendőnk akkor, ha valamilyen véletlen folytán úgy lettünk összerakva, hogy egy icipicit (vagy talán nagyon) kilógunk a sorból, és kiakad alattunk a mérleg. Akadjunk ki mi is???

Kezdjük azzal, hogy visszaugrunk az időben egy laza 30.000 évet.

oskor_06

Ő itt Vénusz Willendorfból. Már akkor is ilyen szép kerek volt, amikor kisgyerekként még csak a tűzzel játszott. Aztán az iskolában (barlangrajzolás, kerékkészítés) egyáltalán nem csúfolták a társai az alkata miatt. Nem mondta senki, hogy : “Vénuszkám, diétázni kéne egy kicsit, hiszen itt vagyunk a paleo’ korban, nincs is ennél egészségesebb táplálkozás.” Vagy: “Vénuszka, nézd, ott egy mammut, szaladj kicsit utána, jót tesz, meglásd!” Nem lógott ki a sorból, sőt, mindenki olyan szeretett volna lenni, mint ő. XXL-es bőrökben járt, és harcoltak érte a pasik. A győztes pedig úgy szerette, ahogy volt. Még szobrot is állított neki.

Szeretettel elfogadni FTW!

Hova tűnt mára az elfogadás? Ömlesztve kapjuk az arcunkba, hogy hogyan kellene kinéznünk, mi a normális, a szép, az egészséges, a követendő példa. Mi is? Mit tehetünk, ha olyan génállománnyal születünk, ami szembemegy az előírt trendekkel? Diéta, önsanyargatás ide vagy oda, előfordulhat, hogy nem fogunk tudni körből háromszöget csinálni. Illetve befekhetünk a plasztikai sebész kése alá, de az nem mindig célravezető, sőt, legalább annyi ellenérzést szül.

Fűzős

 

Te, és aki vagy.

Az első és egyben legnehezebb lépés megbarátkozni a külsőnkkel. Hiszen addig a környezetünkkel sem tudjuk elfogadtatni magunkat, amíg egyfolytában azon sírunk, hogy miért vagyunk kerekebbek az átlagnál, miért nőtt egy második állunk, miért vannak hurkáink, nem is beszélve a hatalmas hátsónkról. Hát kérem szépen. Azért, mert így vagyunk szépek és teljesek − és abban a pillanatban, hogy ezt elfogadjuk, ez láthatóvá válik. A világ számára természetes lesz, hogy ezek vagyunk mi, akik ráadásul irigylésre méltóan jól is érezzük magunkat a bőrünkben.

(szerkesztői megjegyzés: van egy igen rosszmájú, ámde módfelett találó szófordulat a férfioldalon, amit általuk kevéssé dekoratívnak tartott nőkre mondanak egyes esetekben. Így hangzik: “neki az egyetlen esélye az lenne, hogy jófej legyen.” Ezt azoknak a nőknek célozzák, akik a súlyfeleslegükből fakadó komplexusaikat úgy élik ki, hogy ellenségesen viselkednek a másik nem tagjaival szemben. Túlkompenzálnak, magyarul. Ebből a férfi mindössze annyit érzékel, hogy ott van egy csaj, akivel egyébként külsőre nincs semmi bajom, de valamiért mégis extrém bunkó velem, és hát… szararc. Meg lennék lepve, ha ez a jelenség nem lenne kiváltható azzal, ha a hölgyek nagyobb számban fogadnák meg a fentieket, és békélnének meg a külsejükkel. Ha már tenni nem tudnak vagy akarnak ellene. “Haterkedni” nem kell, na. – a szerk.)

hatersgonnahat

 

A tudomány a boldogság pártján

A coloradoi egyetem 2014-ben készített egy vizsgálatot arról, hogy milyen összefüggés van az elhízás, az életöröm és a lakókörnyezet között. Ebből az derül ki (nem meglepő módon), hogy sokkal boldogabbak azok a túlsúlyos emberek, akik hasonló alkatúak között élnek. Azok, akik vékonyabbakkal vannak körülvéve, szomorúbbak, elkeseredettebbek. Sajnos még mindig ott tartunk, hogy a saját közössége sokkal jobban el-, és befogadja az átlagostól eltérőket. De mi is az átlagos? Az egyik legjelentősebb, világméretű probléma az elhízás, tehát a mérleg nyelve erősen billen a ducik felé. Így aztán a “mindenki vékony, csak én vagyok ilyen randa kövér” vélekedés mára aligha helytálló. Az igazat megvallva hazánk (sajnos) előkelő helyen áll a túlsúlyos nemzetek között. Úgyhogy egyedül biztosan nem vagyunk ezzel az érzéssel.

obesity_world

 

Életünk során mindannyian megpróbálkozunk  valamilyen fogyókúrával. Nakérem. Tegye föl a kezét, aki boldog volt fényevés közben! Ugye? Mert egy dolog önsanyargatással pár millimétert, jobb esetben centit lefaragni a derekunkból (bár először nyilván nem az ideális helyről fogyunk, tehát az első eredmény beesett arc és továbbra is rengő oldalháj). Viszont közben ott van a közérzetünk, ami garantáltan negatívba fordul hamar. Morcosan, morogva, savanyúan végigmenni az életünkön, visszautasítani egy jó lasagne-t Rómában, lemondani a pattogatott kukoricáról a moziban nem poén. Jókat enni, inni viszont az! Szerintem bele kell férjen néha egy csoki, vagy egy csülök pékné módra.

A gén, ami a bölcsőt ringatja

A kanadai McMaster egyetem 21 különböző országból közel 17.000 ember DNS-ét vizsgálta meg. Megállapították, hogy az FTO, más néven “kövérség”-gén nemcsak az elhízásért felelős, hanem sok esetben a boldogságunkért is. Kimutatták ugyanis, hogy akikben ez jelen van, azoknak 8 százalékkal kevesebb esélyük van a depresszióra. Tehát orvosilag bizonyított, hogy nem olyan nagy baj, ha van rajtunk egy kis súlyfelesleg. (Természetesen nem azokról beszélek, akiknek az egészségét fenyegeti a súlytöbbletük, mert ott bizony néha drasztikus megoldásokat kell alkalmazni.)

cartman_big boned

 

További példának itt vannak az amerikai vígjátékok. Hány alkotás szól arról, hogy a színészek kövér emberek bőrébe bújnak, és érdekes módon ezek a karakterek mindig vidámak, szeretik magukat, tojnak a környezetük véleményére és az elvárásokra. Ez vagyok én, tessék, megszoksz vagy megszöksz! És ha ezt így tálalják nekünk, akkor ez lesz a természetes. Itt van a mindenki által szeretett Shrek és Fiona története. Az elvarázsolt, gyönyörű, vékony, modell alkatú királylány a zöld, kövér ogre külsőt választja a mese végén. Mert ő  így érzi jól magát, és a szerelem is gömbölyűen talált rá. (A történetben elég furcsa is az a csavar, hogy a hercegnő maga is ogrévé lesz, hiszen az emberben ez olyan érzést kelt, hogy egy ogre mégiscsak egy másik ogréhez való, “normális” hercegnőt nyilván nem érdekelne egy ilyen szörnyeteg. – a szerk.)

 

 

Szóval lányok, fiúk, a boldogság nem az önsanyargatásban és a környezetünk által sulykolt szépségideál kergetésében rejlik. Tegyünk azért, amivé lenni szeretnénk, de mindeközben barátkozzunk is meg azzal, amit nekünk dobott a gép. Hiszen a természet nem hülye. Mi vagyunk azok, ha szembe akarunk menni vele. Úgyhogy akkor kérek két Big Macet nagy krumplival és cukros kólával, köszi!

 

Itt van még jó kis kontent

Az adatvédelmi tájékoztatónkban elolvashatod a jogszabályoknak megfelelő adatvédelmi irányelveinket. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás