Szomorú hír – és néhány kapcsolódó gondolat. Ami kölökként vagánnyá és a csajok kedvencévé tesz, az okozhatja a bukást felnőtt férfiként.
Néhány hónapja írtam egy cikket a fegyelemről, abban fogalmaztam eképpen:
„A fegyelemből következik a sikeres élet alapja, a kitartás, és a kiegyensúlyozott élet alapja, a mérték (…) A drogra vagy a piára nemet mondani is fegyelem. Olykor örömöt okozni vagy nem bántani is fegyelem. És mindez átvitt értelemben valóban a reggeli megágyazással kezdődik.”
Azért idézem szó szerint, mert a mostani hír kapcsán ismét aktuális.
Gimis vagány, bukott felnőtt
Sokunknak van olyan ismerőse, akit a suliban tiszteletlen, antiautoriter, vagány viselkedése miatt imádtak a lányok és utáltak a tanárok, aztán húsz évvel később, kudarcos élete nyomán súlyos lelki problémák gyötörték. Azt hiszem, az ilyen embereknek felnőttként
sokszor ugyanazon tulajdonságok okozzák a bukást, amelyek miatt fiatal nagymenőként még a csajok rosszfiús kedvencei voltak.
A fegyelmezetlen, tiszteletlen antikonformitás és a toxikus egoizmus.
Friss hír, hogy Bam Margera, aki a Jackass sorozatban még a kétezres évek elején hatalmas jani volt az amerikai ifjúság körében, két héten belül immár másodszor lógott meg az elvonóról, és nyomozók (meg a családja) sok órányi keresés után találták csak meg, majd szállították egy új intézménybe. Bam problémás természetére és alkoholfüggőségére ráment már két házassága és a karrierje, szinte biztos, hogy a gyermeke felügyeleti jogait is el fogja veszíteni. Többször iszonyatosan kiborult már (mondjuk ki: hülyét csinált magából) nagy nyilvánosság előtt, egyszer pedig élő posztban kért segítséget Dr. Philtől, amiből aztán a talkshow-ban egy teljes epizódot is forgattak.
Megélhetési tiszteletlenség
Ez egy szomorú történet, és távol álljon tőlem, hogy az alkoholizmuson gúnyolódjak, de a példa mégis beszédes. Bam Margera azzal lett sikeres, hogy a Jackass-szel párhuzamosan indult spinoffjában, a Viva La Bamban meghökkentő büszkeséggel parasztkodott, megélhetési szinten huligánkodott, olykor a saját szüleit, rokonait terrorizálva, esetleg faterját ütlegelve boxkszesztyűvel, és tönkretéve a környezetét puszta tréfából. De hát erre jött a nézettség, az elismerés, a csajok, a pénz. Tulajdonképpen mi más válhatott volna Bam Margerából ezek után, felnőtt korára?
Amikor egy viszonylag jóképű srácot az értékek nélküli lázadása, mások abuzálása és az obszcén mértékű önzése miatt a világ elismeréssel jutalmaz, akkor erre a magatartásra kondicionálja a teljes lényét.
Csakhogy ugyanennek a jellemnek kint, a való életben felelős döntéseket kellene hoznia. Mi történik akkor? Mitől válna hirtelen fontossá egy tiszteletlen és fegyelmezetlen ember számára az önzetlenség, az intellektus vagy az önuralom? Hiszen például az edukáció mások tudásának tisztelete lenne. A tisztességes családapa életmód meg a szeretteim jólétének és örömének a tisztelete lenne. És fegyelemre lenne hozzá szükség.
Rehabra ki-be
Margera kapcsán gyakran hangzik el, hogy barátja, Ryan Dunn 2011-es halála okozta benne a törést, de a helyzet nem ennyire egyszerű. Dunn ’11-ben alkoholittasan, 90-es táblánál több mint 200-al hajtva ütközött fának a Porschejával, megölve a vele utazó haverját, Zach Hartwellt is, de Margera már előtte is problémás volt. 2009-ben 4 napnyi piálás után szállították kórházba, és a műsorok felvételein is rendre piásan jelent meg (ezekről videófelvételek is készültek). Korábban munkatársai és színésztársai (például Johnny Knoxville) többször megkíséreltek segíteni neki, elvonókra vitték, kitiltották a forgatásokról a piát, és még a sorozat legutóbbi epizódjában is szerepet szántak neki, de ő megszegte a szerződés alkoholfogyasztásra vonatkozó tiltását.
Pedig még mindig csak 42 éves.
Ellenben itt van ez a másik srác, aki akart és tudott is kimászni a szarból, pedig nagyobb függő volt, mint az összes haverja együttvéve. Hogyan? Elszántsággal és fegyelemmel.