Megmutatjuk, mik azok a futurisztikus extrák, amelyek ma még csak luxuskategóriás kocsikhoz járnak, és amelyek kísérleti fázisban vannak, de reális a megvalósulásuk.
„KITT, gyere ide.”
A Knight Rider szuperintelligens Pontiac Firebirdje ütött a tévéképernyőkön, de egy önvezető, kamerákkal és szenzorokkal felszerelt, a sofőrrel kommunikáló autó a 80-as évek valóságában még elképzelhetetlen volt. Mára pedig e supercar felszereltsége lassan a mindennapok része lesz.
Amikor a verdád egyedül leparkol
A szabályozási kérdések megoldása után, 2030-ban az eladott új autók akár 15 százaléka is teljesen autonóm lehet. És már kapható számos modell, aminek a vezetéséhez ugyan egyelőre kell a homo sapiens, de az olyan macerákat, mint a parkolás, a járgány megoldja maga.
A parking assistant továbbfejlesztett verziója, amikor nyugodtan kiszállhatsz, az okosórádon keresztül vagy kézjelekkel kiadod az ukázt a kocsidnak, te meg elolvashatod a friss híreket vagy ledumálhatod az esti randit, amíg az autód leparkol. Sőt, a hely keresésével sem kell idegtépő negyedórákat töltened: a kocsi GPS segítségével pásztázza a környéket, és digitális térképet készít, akár még zárt vagy többszintes parkolókat is átvilágítva. Vagyis az autó önmaga megkeresi a megfelelő helyet, parkol, leállítja a motort és bezárja az ajtókat.
Nincs több összebarmolt oldallemez és behorpadt karosszéria.
Kiterjesztett valóság a szélvédőn
Ez az egyik leglátványosabb új csúcstechnológia: hasznos és menő egyszerre. A virtuális holografikus kijelző abban különbözik a 3D más formáitól, hogy nincs szükség hozzá speciális szemüvegre. A készüléket a vezető elé, a műszerfalba építik be, és úgy vetíti a fényt, mintha a megjelenített infók a levegőben lebegnének.
Egyébként a Head Up Display (HUD) nem újdonság: az 1950-es években a katonai repülőgépekhez fejlesztették ki, hogy a pilótának ne kelljen a műszerekre néznie. Hangsebességnél ugyanis egy századmásodpercre elkalandozó tekintet is az élet és halál közötti különbséget jelentheti.
Ma már sok autó használ HUD-ot információk megjelenítésére, így csökkentve a figyelemelterelésből adódó balesetek esélyét.
Igaz, ezzel párhuzamosan meg nyomják az infotainment-rendszereket, amelyek meg pont elterelik a figyelmet.
A HUD előnye, hogy a rendszer képes kiemelni a vezetési veszélyeket, és színkódolt figyelmeztetéseket ad, például, a biztonságos követési távolságról.
Biztonsági övbe integrált légzsák
Kettő az egyben: a beltbag a légzsák és a biztonsági öv keresztezéséből létrejött új eszköz. A legtöbb modern járműben a műszerfalon, a kormány- és oldalsó oszlopokon, valamint a hátsó ülés ablakai felett is találhatók légzsákok. De ezt a védelmet lehet még fokozni. A tesztek szerint
akár 50 százalékkal nagyobb eséllyel úszhatod meg a közúti balesetet,
ha ilyen extra felszereléssel óvod magad és utasaidat.
Hamar megkerül az ellopott kocsid
A balesethez nem mérhető, de azért elég rossz érzés, ha nem találod a verdádat ott, ahová letetted. És ha nem egyszerű emlékezetkihagyásról van szó, akkor jön a képbe az OnStar segítő angyala. Telefonon vagy mailben figyelmezteti a tulajdonost, ha megszólal az autója riasztója. Ha a kocsit ellopták, értesíteni kell a rendőrséget, és a zsaruk az OnStar munkatársaival, GPS-technológia bevetésével megtalálják a járművet.
Sőt: ha a kocsi mozgásban van, a rendszer képes távolról, fokozatosan lelassítani, ha pedig áll, akkor távvezérléssel aktiválni a gyújtásblokkolót, így a motort nem lehet újra beindítani.
Wireless akkutöltés
Az egyre szaporodó villanyautók miatt került reflektorfénybe a vezeték nélküli akkutöltés lehetősége: nem muszáj a töltőállomás hagyományos kútjához elektromos pórázként láncolni a kocsit.
Az egyik új fejlesztés úgy néz ki, mint egy digitális szobamérleg.
A szakma következő kihívása a menet közbeni töltés. Az elképzelés az, hogy töltési sávok létesüljenek a sztrádákon. A tudomány mai állás szerint ez úgy fog kinézni, hogy az úttestbe szigetelt fémlemezeket építenek be, amelyek csatlakoznak egy elektromos vezetékhez és egy inverterhez, az pedig rezgő elektromos mezők révén lép kölcsönhatásba a jármű alján lévő fémlemezekkel.
A villanyautósoknak külön töltési sávjuk lenne, ahová csak átsorolnak, amikor fogytán az üzemanyaguk.
A megfelelő mennyiségű energia felvétele után pedig újra sávot váltanak és visszatérnek a normál forgalomba.
A nagy forgalmú lámpás kereszteződések közelébe is telepítenének ezekből a töltőkből, hogy az EV-k (electric vehicle) akkor is tölthetők legyenek, amikor a zöld jelzésre várnak.
Radarok és kamerák helyett
A V2V (vehicle-to-vehicle) kommunikáció azt jelenti, hogy a közlekedő járművek információt cserélnek a többiek sebességéről és helyzetéről. Az észlelés hatótávolsága legalább 300 méter, vagyis ígéretes fejlesztés a balesetek elkerülésére és a forgalmi dugók mérséklésére. A V2V technológiával másodpercenként akár 10 üzenetváltás történhet, így
a járműnek 360 fokos képe lehet a közelben lévő többi szereplőről, a forgalomról, az úthibákról és az időjárás okozta veszélyekről.
A rendszer pedig vizuálisan vagy hangjelzéssel segíti a vezetőt.
A V2V lehetőségei akkor lesznek teljesen kihasználhatók, ha a közlekedés minden résztvevőjét be lehet vonni, tehát kiterjeszthető lesz a buszokra, motorosokra, biciklisekre és gyalogosokra is.
És hogy honnan indult mindez? Innen: