Nem nagy dolog, végtére is csak az egzisztenciád és a sorsod alakulása függ attól, hogy megkapod-e a melót, amit szeretnél. Ebben a szakmai kvalitásod mellett szerepet játszik az is, hogyan festesz, mint ahogy te is előbb kezdesz el dumálni egy konferencián, rendezvényen vagy partin olyasvalakivel, akinek a megjelenése is rendezett. Amikor az ember nagy lendülettel a gardrób elé pattan, hogy kiválassza a legnyerőbb összeállítást a megmérettetésre, hamar ráébredhet, hogy nincs ezekre a helyzetekre optimalizált setupja. Ekkor jön a kapkodás, és a lehető legrapidabb megoldáskezelő formátum: az internet, ahol viszont egy rakás olyan tartalomba szaladhatsz bele, ami többet árt, mint használ. Na, majd mi.

A mit vegyek fel állásinterjúra kérdés igen előkelő helyen szerepel a Google keresési toplistáján. Ennek persze számos egyszerű oka van, amiből a legnagyobbat ki is emelném:

Az átlagos diák 12-16 évnyi edukációja során egyszer sem bukkan elő a kérdés, hogy az eddig megszerzett kompetenciáját miképp tálalja a munkáltatónak.

Szomorú dolog az, hogy mikor az ember befejezi a tanulmányait (legyen az gimnázium/egyetem/whatever), és úgy dönt, beleveti magát a magyar munkaerőpiac színes-illatos pöcegödrébe, akkor halvány fogalma sincs arról, miképpen zajlik egy ilyen meghallgatás, neki mit kellene ott mondania, tennie, viselnie. Hiszen az eddigi, lényeges megpróbáltatásain következetesen ugyanazt a szettet követelték meg tőle,

a fehér ing-fekete érettségi öltöny kombinációja pedig valljuk be, nem működhet örökké.

Azt pedig megszámolni sem tudom, hogy hányszor kértek meg barátaim, kössem meg nekik a nyakkendőjüket, mert belőlük hiányzott ez a roppant egyszerű, ám rettenetesen hasznos kvalitás.

A net tárt karokkal várja a tájékozatlan arcokat, hogy elárassza őket jobbnál jobb, illetve rosszabbnál rosszabb tanácsokkal, melyekből már a felhasználónak kell eldöntenie, hogy mit hisz el, illetve mit enged el a füle/szeme mellett. Tény, hogy sokkal kisebb hibaszázalékkal lehetne tájékoztatni a népet, ha az olyan témákat, amelyek ismerete elengedhetetlen, például az oktatási rendszer keretein belül, szervezetten, szakértői hozzájárulással biztosítanák számunkra. (Welcome to the real world, Neo – a szerk.)

Azonban, mivel ennek valószínűsége gyakorlatilag a nullához konvergál, marad ez az első számú tudástér, ahová az ember fordulhat: az anyukája internet. Összeszedtük nektek mindazon lehetőségeket, melyek alternatívát jelenthetnek egy interjún, illetve a személyes higiénia és a mind gaming kérdéskörét is tárgyaljuk.

Miből lehet választani?

Ez egy rövid bevezető lista a legkomolyabb és a leglazább szettekből, attól függően, hogy milyen alkalomra vagy környezetbe készülsz.

• Ahol a formális alkalmak mindennaposak, nívós cégekhez vagy tekintélyes pozícióba: klasszikus öltöny, konzervatív zakó.
• Ahol az egyszerűbb munkakörnyezet vagy pozíció csak kiemelt esetekben követeli meg az öltönyt: klasszikus öltöny, konzervatív zakó, dekoratív zakó, nagy meleg esetén ing-nyakkendő.
• Ahol egy ing, vagy galléros póló tökéletesen megfelel a hétköznapokon, és nincs szükség öltönyre: öltöny (bár itt már lehet sok lesz kicsit), konzervatív zakó, dekoratív zakó, ing-nyakkendő, vagy csak egy ing.
• Ahol a mindennapokban uniformizált ruhát vagy munkaruhát kell hordani: dekoratív zakó (szükségtelen, de még belefér), ing-nyakkendő, vagy csak egy ing, esetleg galléros póló.

#1 A klasszikus darab

Feltehetőleg sehol a világon nincs olyan lista, ahol az öltöny ne szerepelne pole-pozícióban, de valószínűleg még egy alapvetően dilettáns személy is ezt nevezné meg az elsők közt. Ez csöppet sem meglepő, hiszen egy konzervatív stílusban megkomponált, ám meglehetősen előnyös öltönyszett pontosan arról szól, hogy viselőjét a lehető legférfiasabb, előnyösebb és magabiztosabb színben tüntesse föl. Ha az interjún alapvetően nem is várják el viselését, akkor is rengeteget lendíthet valaki fellépésén, mert

minden esetben azt a kisugárzást boostolja, hogy aki a fogadóbizottság előtt áll, egy olyan ember, akit komolyan lehet venni.

Legyen szó bármilyen helyről, a munkáltató felé mutatott tisztelet gyümölcsöző eredményt szülhet, így ha egy személyes találkozón (különösen az év legmelegebb hetén) öltönyben jelensz meg, akkor azt jelzed az ott lévők felé, hogy respektálod őket. A nonverbális kommunikáció már hoz is neked egy képzeletbeli piros pontot, pedig még bele sem kezdtetek.

A basic-öltönyszett

• Mindenképpen egyrészes, két-három gombos darabban gondolkozz (a háromgombos inkább haladó használóknak ajánlatos).
• Navy/szürke/sötét szürke színek a legpengébbek, mivel a fekete igencsak érettségizős, és szabályosan csak délután öt után illik viselni.
• Az öltöny tényleg öltöny legyen, tehát a zakó és a nadrág készüljenek ugyanabból az anyagból, ne csak egyforma színűek legyenek.
• Illeszkedjen a testedre, ne legyen bő vagy hosszú és ne legyen olyan szűk, hogy ne tudd összegombolni. Figyelj a zakó és a nadrág szárának hosszára. Ha a boltban a méreted szerint vásárolt darabok esetleg mégis túllógnának, keress fel egy szabót, aki egyszerűen és olcsón rád tudja igazítani őket.
• Egy egyszerű fehér, galléros, hosszú ujjú ing tökéletes, nem kell túlzásba vinni, ez egy kiváló alap, ami szinte mindenhez passzol.
• Nyakkendőnek egy egyszínű, esetleg apró mintákkal ellátott selyem darab a lehető legegyszerűbb barátod. Ha többet szeretnél róluk tanulni, akkor pedig ide kattints.
• A zoknid az öltöny (vagy még inkább a cipő) színéhez illeszkedjen, különben elüt, és mivel mi most egy alapszettről beszélünk, ez nem cél, tehát erre mindenképpen figyelj.
• Végül pedig egy fekete elegáns cipő, ami ízlés szerint egy fekete (csakis) övvel egészíthető ki.

Ha ezeket a lépéseket betartod és alkalmazod, sosem lőhetsz mellé. Jelzem, hogy egy állásinterjú nem az a hely, ahol a kreativitásod az öltönyödön keresztül kell megcsillogtatnod: konzervatívnak, de előnyösnek érdemes lennie. Csak semmi hazardírozás, bro.

#2 Szintén elfogadható

Ha deviálni óhajtasz a fehér ingesek normcore-ba hajló táborától, akkor ezt egy világoskék inggel nyugodtan megteheted anélkül, hogy különösebb kockázatot vállalnál vele. Beszélhetnénk naphosszat arról, hogy az ing gallérjának melyik verziója elfogadott amerikai vagy angolszász területeken, de valljuk be: Magyarországon ez valószínűleg senkit nem érdekel, mint ahogy feltehetőleg az sem fogja zavarni a hr-est, ha fekete lábbeli helyett barnában jelensz meg (de persze barna övet vegyél ebben az esetben).

Felmerülhet egyesetekben a díszzsebkendő kérdése, hogy illik-e egy hanyag mozdulattal a zsebünkbe injektálni. Úgy gondolom, hogy ha egy egyszerű fehér darabot precízen behajtogat valaki (nem begyűr!), akkor abból semmiféle hátránya nem származhat, viszont a tarka és hivalkodó darabokat érdemes meghagyni más alkalmakra, mikor szabadabban szárnyalhat az individualizmus. Hozzátenném, hogy ha zsebkendőszűz vagy, és még életedben nem viseltél ilyet, akkor kérlek, ne az állásinterjúd legyen az első alkalom, hiszen ez egyáltalán nem sarkalatos pontja az outfitednek, így csak magadnak teremtenél egy plusz hibafaktort.

Az még belefér, ha navy-öltönyhöz szürke zoknit vesz valaki, és ugyanígy fordítva. A legnagyobb tiltólistás darab egyébként is a színes-mintás zoknítosz, ami olyan áttörő infantilizmussal és komolytalansággal robban az interjúztató arcába, hogy ép agysejtje nem marad. Egy szép, elegáns óra viszont már annál inkább ildomos, ami a klasszikus szabályok szerint az egyetlen ékszer, ami a jegygyűrű mellett  megengedett a férfiember számára.

10 tökéletes óra az öltönyödhöz

Bár a szolid karkötő remek kiegészítő, ezúttal hagyd otthon, és a fesztiválkarszalagokat is tüntesd el a csuklód közeléből, ahogy a sportos vagy tarka órákat is száműzd erre az időszakra.

Gyakori hibák, amiket jobb elkerülni

• Mondj nemet a full-fekete öltönyre (szürke vagy navy rulez).
• Helytelen méretben bűn megjelenni.
• A gyűrött ingedet indulás előtt vasald ki, vagy akaszd fel egy meleg zuhany után a kabinban, mert a bent ragadt gőz kisimítja a ráncokat és sokkal kevesebb gondod lesz vele a mángorlásnál.
• Hagyd otthon a csokornyakkendőt.
• Óvakodj a szögletes orrú és gumitalpú cipőktől.
• Tartsd tisztán a lábbeliket. Vegyél egy polírozó szettet, ami az ilyen alkalmakra tökéletes lesz.
• A világos színek és a vad minták nem valók ilyen szituációkra.
• A zakó alsó gombját nem gomboljuk. Eretnekség.
• Ne vedd le a felsőd. Ha már magadra vetted, akkor tartsd is magadon.

#3 Ha nem öltönyt, akkor mit?

Sok esetben előfordulhat, hogy egyenesen megkérnek, hogy ne viselj zakót az interjún, vagy te találod úgy, hogy teljes mértékben fölösleges, vagy nem helyén való magadra kapni az öltönyt. Ez sok mindentől függhet, például a munkáltatói környezettől vagy a rekkenő hőségtől, ami a nyári hónapokban terrorizálja a gyanútlan embertömegeket. Ebben az esetben sem kell megijedni vagy bebábozódni a lakásban, amíg elmegy a nagy meleg, öltöny nélkül is lehetsz legalább annyira versenyképes, ha ezeket a tanácsokat megfogadod:

• Zakóban jelensz meg helyette: vannak akik azt mondják, hogy a modern férfi állásinterjús szerkója nem lehet más, mint a sportzakó, ezzel pedig hellyel-közzel egyet is lehet érteni. Egy ilyen szett ugyanis bent tartja az elegáns megjelenés lehetőségét, miközben fellazítja az öltöny formalitását. Viselhető inggel vagy galléros pólóval, és ebben az esetben nem köt az azonos alsó-felső rész szabály sem, nyugodtan lehet, sőt indokolt a más anyagú vagy színű elem – ezzel akár el is lehet játszani. Továbbá sokkal légiesebb darabokat lehet találni, amik az olaszos sprezzaturát követve, tömés és bélés nélkül készülnek, így a nagy melegben jó pár rétegtől megszabadulhatsz, anélkül, hogy az igényeidből lejjebb kellene adnod. Azonban itt is hangsúlyozom, hogy az interjú ebben az esetben sem a te kis divatbemutatód, attól, hogy zakóban vagy és nem öltönyben, nem kell egyből elveszteni a  kontrollt. Cool and elegant, my friend!

• Ingben és nyakkendőben tolod: az átlagembernek elsőre talán az ugrik be, hogy a lehető legkisebb változás eszközölésével egyszerűen megszabadul a felső résztől és az ing-nyakkendő kombinációban vág neki az akciónak. Alapvetően ez akkor ajánlatos, hogyha nincs megfelelő öltönyöd a nyárra, csak egy vastagabb téli verzió, amiben szinte biztos, hogy annyi vizet kiizzadnál magadból, hogy a nap végére öt kilóval könnyebb lennél. Nincs mit tenni, könnyíteni kell a rétegeken, de közben muszáj megtartani az elegancia lehető legmagasabb fokát. Úgy gondolom, hogy sehol nem fognak kinézni azért, ha így jelensz meg egy interjún, hiszen a hr-es is pontosan ugyanúgy szenved a kinti 40 foktól. Ez nem igénytelenség, hiszen a lehető legtöbbet kihoztad magadból, de az emberi testet egyszerűen nem arra tervezték, hogy a kánikulában még tovább nehezítse saját maga számára a működést. Azért egy mellénnyel felokosíthatjuk a szerelést, ha úgy van.

• Smart casualre váltasz: a feladat nehézsége abban merül ki, hogy itt nagyobb a kísértés a csapongásra, és könnyen olyan ingoványra csatangolhat az ember, ahol beszippantja a futóhomok. A legtöbbször az interjú helyszíne vagy tematikája szabja meg, hogy mi az elfogadható és mi nem. Előfordulhat, hogy előre jelzik, mi a szalonképes viselet, de benne van, hogy improvizálnod kell, és a saját meggyőződésedre kell hallgatnod. Az ing, a galléros póló, a blézer, a velúrdzseki, a chino, a loafer mind olyan smart-cuccok, melyek megfelelő kombinálásával megmarad az igényes és harmonikus megjelenésünk, anélkül, hogy egy kicsit is alulöltözöttnek kellene éreznünk magunkat. Ezek különböző kombinálásával tudod beállítani azt a szintet, amit meg akarsz ütni, a legmagasabbtól egészen a legegyszerűbb, laza szettig.

#4 A grooming és a személyes higiénia fontossága

Meglehet, hogy ez a kategória sokal fontosabb, mint az, hogy mit vegyünk magunkra. Érdekes kontraszt szembe állítani ezt a témát az öltözködéssel, hiszen míg előbbinél nyilvánvalóan az outfit megszerkesztettsége és minősége tűnik föl,

addig a személyes higiénia úgy működik, hogy nem a megléte szúr szemet, hanem a hiánya.

Nézzük végig föntről lefelé azt a rengeteg dolgot, amit eszközölnöd kell:

• Jelentkezz be egy jó fodrászhoz. Szépen levágja a hajad, sőt, ha a szőrős arcot preferálod, azt is megszegi neked patentra.
• Ha megmosod a fogad és bedobsz egy rágót, olyan friss lesz a leheleted, hogy megfagynak a szempillái bárkinek, akire rálehelsz (a rágót viszont még az interjú előtt dobd ki, mert irtózatosan gyökér dolog, ha kérődzve beszélgetsz a jövendőbeli főnököddel).
• Egy interjú előtti zuhanytól kitisztul a fejed, és illatos is leszel, nice.
• Nyomathatsz magadra parfümöt is, de vigyázz vele, hogy ne vidd túlzásba, mert a tömény pacsuli szagánál még a semmilyen is jobb.
• Vágd le a körmeid, hogy ne karmokkal vágd fel a borítékokat.

Az egész listából egyedül a fodrászhoz menetel ölel fel nagyobb időintervallumot, a többi procedúra gyakorlatilag fél óra alatt elvégezhető. Gondolj bele, hogy sokszor ilyen pitiáner dolgokon múlhat, hogy valakit alkalmaznak vagy sem. Úgy gondolom, mindketten egyetértünk abban, hogy ennyi igényesség bevezetése eltörpül azon öröm mellett, amit az álommeló megszerzése okoz.

#5 Tudd, hová készülsz

Átvettük az összes opciót, de nem hagyhatom ennyiben a dolgot, mert miután átfutottam pár cikket a témában, arra kellett rájönnöm, hogy a tartalomgyártók többsége sokkal inkább arra koncentrál, hogy azt a konkrét ruhadarabot, amit ők egyes szituációkra elvártként megneveznek, miként lehet a végletekig tökéletesíteni. Pedig valójában az emberek számára nem ez a legnagyobb kérdőjel, nem ez mozgatja őket, amikor egy ilyen anyagra kattintanak a keresőből. Sokkal inkább arra kíváncsiak, hogy az adott cég, ami őket hétfő délután az irodába várja, mit szeretne látni rajtuk.

Nekik nem (csak) a tökéletes öltöny receptjére van szükségük, hanem megerősítésre ahhoz, hogy amit magukra kapnak, abban nem lesznek se túl-, se alulöltözöttek.

Ismételten az a magyaros jelenség bukkan föl, hogy a nagyon erős lexikális felkészültségünket semmire nem tudjuk hasznosítani. Van az angolban egy kifejezés, a culture fit, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a jelentkező képes-e átvenni a szervezet alapvető értékeit, és betartani a kollektív viselkedési normákat. Ha valaki ennek nem felel meg, mert alul-, vagy túlteljesíti az elvárt szintet, akkor az az egyén nagy valószínűséggel nem dolgozik majd ott.

Példának okáért az öltöny egy remek, szimbolikus ruhadarab, azonban hülyeség azt képzelni, hogy az országban az átlagos irodai környezetben ez bármikor kötelező darab lett volna. Éppen ezért fontos mérlegelni, hogy ahová jelentkeztünk, ott mi az ideális, lehető legjobb választás. Hisz nyilvánvalóan két lehetőségünk van a hibázásra: ha elhasalunk az elvárások előtt, vagy ha túltoljuk.

Általában az ilyen kétséges esetekben azt a tanácsot szokták adni az embernek, hogy inkább kicsit több legyen, mint kevesebb, annak még pozitív a vonzata. Feltehetőleg

kevesebb esetben ér minket hátrány, ha öltönyben jelentkezünk pénztárosnak, mint rövidnadrágban bankárnak.

És most egy csak kicsit kapcsolódó, de mókás intermezzo a South Park készítőitől:

Viszont! Kötelességemnek érzem, hogy figyelmeztesselek, sok helyen igenis hátrányként érhet a túlöltözöttség, gondolhatnak túlképzettnek vagy egyszerűen felvágósnak. Persze aki ez alapján elutasít, az mélységesen elítélendő, de jó tudni, hogy vannak olyan s…ggfejek, akik ilyen szempontok alapján szórnak ki potenciális és tehetséges jelölteket.

Bármit is veszel föl, azt viseld magabiztosan.

Ha egy interjúra kifogástalan öltönyben érkezel, és az interjúztatótól megkapod, hogy jaj, miattunk nem kellett volna így kicsípned magad, akkor ne gyere zavarba. Csak mosolyogj, és mondd, hogy már tudtam, amikor megláttalak a lehető legjobb formádban szeretted volna mutatni magad. Az egészséges önbizalom nagy erény, és kiütközik azon, aki a birtokában van!

A cikkhez segítségül szolgált a The Styleforum Journal anyaga.