Ralph Fiennesnak az agyára megy, hogy az elpuhult közönségnek előre szólni kell egy erős színpadi jelenetről

Szerző: NLD

Nem hiszi el, hogy valóban szükség van a színházi trigger warningokra.

A 61 éves Ralph Fiennes sok megrázó filmben szerepelt: játszott már többek közt velejéig rohadék nácit a Schindler listájában (Schindler’s List), mocskos szájú bérgyilkosfőnököt az Erőszakikban (In Bruges), kőkemény katonát A bombák földjénben (The Hurt Locker) és vérszomjas séfet A menüben (The Menu) – most pedig William Shakespeare talán legvéresebb alkotása, a Macbeth modernizált színpadi verziójában játssza a címszereplőt Indira Varma társaságában.

Nem cenzúrázták Fiennest

Vannak azonban problémái a darabbal – pontosabban az előadások előtt megjelenő, úgynevezett trigger warninggal. Ezek a közönségnek szóló figyelmeztetések elmondják, milyen jellegű sokkoló jelenetek szerepelnek a műben, amelyek esetleg triggerelhetik az arra érzékenyebb nézőket. Fiennes szerint ezek feleslegesek, úgy érzi, elpuhult a közönség.

Úgy emlékszem, régebben, amikor fiatal voltam, nem voltak trigger warningok. A Macbeth-ben vannak nagyon felkavaró jelenetek, Shakespeare művei tele vannak szörnyű gyilkosságokkal és hasonlókkal – de szerintem a színháznak sokkolónak és felkavarónak kell lennie”

mondta a brit színész, és hozzátette, hogy szerinte csak olyan dolgokra kellene felhívni a figyelmet, amelyektől fizikailag rosszul lehetnek egyes – például epilepsziára hajlamos – nézők, például a villogó effektekre.

„Fiatal színházrajongóként sosem találkoztam ilyen figyelmeztetéssel, hogy vigyázzatok, mert amúgy a Lear királyban kitépik majd Gloucester szemét. A színháznak élőnek kell lennie, és kapcsolódnia kell a jelenhez”

– érvelt a színész.

Indira Varma és Ralph Fiennes a Macbeth című darabban

Korábban a legendás Sir Ian McKellen (A Gyűrűk Ura, X-Men) is felszólalt a színházi figyelmeztetések ellen, mondván, ő kimondottan szeret meglepődni a botrányos színpadi jeleneteken, ezért nem akar ilyen felhívásokat látni a darabok előtt.

Lehet, hogy ez a színházi világban újdonság, de a britek mindig hajlamosak voltak a túlzott óvatoskodásra és a cenzúrára: a nyolcvanas években egyenesen betiltották az úgynevezett video nasty filmeket, amelyeket túl erőszakosnak és felkavarónak ítéltek, és bár az utóbbi években lazítottak a szabályon,

a mai napig akadnak olyan darabok, amelyek tiltólistán szerepelnek a szigetországban.

Sőt, a cenzoraik most is serényen dolgoznak: James Cameron A mélység titka (The Abyss) című alkotásából még mindig csak a vágott verzió érhető el a csatorna túloldalán – annak ellenére, hogy minden más országban megjelenhetett a vágatlan kiadás.

Itt van még jó kis kontent