Végigvesszük a kézenfekvő opciók előnyeit-hátrányait, és mutatunk néhány érdekes lehetőséget.
Itthon és a nemzetközi gazdasági életben is akadt néhány akkora felfordulás mostanában, ami könnyen újra tudja rajzolni akár egy pár millióval vagy tízmillióval rendelkező kisbefektető lehetőségeit is. Állandó szakértőnk, Tasi Csaba befektetési tanácsadó, pénzszerész segítségével végigvesszük, mi változott és változik, merre ajánlatos puhatolózni annak, aki helyet keres a pénzének.
“Nagyon sok olyan tényező van mostanában a világpolitikában, ami a globális gazdaságban kockázatként jelentkezik, a közelgő amerikai elnökválasztás eredményétől az ukrajnai háború kimenetelén és a gázai konfliktuson egészen addig, hogy a Vörös-tengeri villongásoknak milyen hatása lesz a világkereskedelemre. Részben ezektől is függ, hogy a kamatok valóban elindulnak-e lefelé”
– mondta a Bronsonnak Tasi Csaba.
Hozzátette, Amerikában éppen reálkamatot lehet elérni az államkötvényeken, mert magasabb az irányadó kamat szintje, mint az infláció, ez természetesen rossz az egyéb befektetési formáknak, de kérdés, meddig marad így. “Arról nincs konszenzus az elemzők között, hogy jelenleg dollárba vagy euróba jobb-e befektetni.”
Persze aki mindig a konszenzusra vár, az adott esetben lemaradhat a legjobb dolgokról.
Mi mindenesetre adunk néhány szempontot ahhoz, hogy miben lehet érdemes gondolkodni mostanában.
A reálkamat tekintetében idehaza hasonló a helyzet, mint a tengerentúlon – most csökkent jegybanki alapkamat 10 százalékra, míg az infláció 6 százalék körüli –, és az utóbbi hetek forintgyengülése fényében nem is valószínű, hogy gyorsan változna.
#1 Állampapír
A prémium magyar állampapír kamata még mindig majdnem 10 százalék az első évre, és később is infláció feletti kamatot lehet kapni vele. “Egyébként épp január 20-án volt a 2033/I állampapír kifizetése, fontos kérdés, hogy ezek az ügyfelek vajon mit csinálnak a realizált kamattal, visszarakják vagy valamilyen más befektetésbe teszik” – jegyezte meg szakértőnk.
Közben korlátozás lépett életbe a lekötött bankbetéteknél: a bankok nem adhatnak magasabb kamatot a 20 millió forint feletti lekötésekre a 3 hónapos diszkontkincstárjegy kamatánál, ami a vállalkozásokat is érzékenyen érintheti.
#2 Hazai részvények
Az utóbbi fél évben a két nagy favorit a Budapesti Értéktőzsdén a Magyar Telekom és az OTP papírja volt, ez újabban annyit változott, hogy – valószínűleg a hitelezési szabályok változása körüli bizonytalanság miatt – az utóbbi veszített a vonzerejéből.
“A Telekom most jóval kedvezőbb helyzetben van, részben azért, mert a cég tavaly be tudta építeni a szerződési feltételekbe az infláció mértékének megfelelő áremelést, illetve a részvény-visszavásárlási program meg a távközlési különadó csökkentésének híre is kedvezően hatott az árfolyamra.”
#3 Arany
Az arany ára érdekes módon nem emelkedett annyira az utóbbi időben látott pánikok idején, amennyire általában szokott.
“Most azonban már tartósan 2000 dollár fölé várják az árát, különösen, ha még inkább eldurvul a nemzetközi politikai helyzet.”
A világ jegybankjai egy ideje elég nagy mennyiségben vásárolnak aranyat, ez felfelé tolja az árfolyamot.
#4 Görög részvények
A görögök sokáig az EU szégyenpadján ültek, de azóta valóban megcsinálták az elvárt szerkezeti reformokat. Az elmúlt években sok uniós pénz érkezett és még érkezik is az országba, a tavalyi tüzek ellenére jól megy az idegenforgalom, és mindenekelőtt: hasítanak a görög bankok.
A helyi részvénypiac teljesítménye az egyik legjobb volt tavaly egész Európában. “Az uniós forrásokból beruházási boom várható a következő évekre, ezért az elemzők még mindig erősen alulértékeltnek mondják az ottani cégek részvényeit.”
#5 Lengyel részvények
Lengyelországban óriási volt a GDP-növekedés az elmúlt években, ehhez képest a részvénypiac csak nagyon szerényen emelkedett, ráadásul 2022-ben az ukrán háború közelsége is lenyomta az árfolyamokat. “A gazdaság teljesítményéhez képest ezért világviszonylatban is nagyon alulértékeltnek tűnik varsói tőzsde, amellett a tavaly őszi választások után a gazdaság átpolitizáltsága is enyhült, amennyiben a korábbinál piac- és Európa-barátabb kormány alakult.”
#6 Olaj
Jó ötlet lehet egy olyan árupiaci alapba beszállni, amelynek a portfóliójában olaj is van. Nemcsak azért, mert ha a Közel-Keleten még nagyobb baj lesz, akkor az olajár-emelkedéssel járhat, hanem azért is, mert nem lehetetlen, hogy az amerikai elnökválasztás előtt az oroszok megpróbálják manipulálni az árfolyamot, hogy betartsanak Joe Bidennek.
“Hiszen a dráguló benzin mindig rossz a regnáló elnöknek.”
#7 Kriptó
Sokan próbálták, de nem sikerült még végképp eltemetni a bitcoint, és most már a nagy befektetőházaknak engedélyezték, hogy az úgynevezett ETF-ekkel kereskedhessenek. Úgy néz ki, a jogi szabályozással egyre biztonságosabb lehet ez a piac, bár a volatilitás még mindig nagyon kockázatossá teszi.
“Attól azért talán már nem kell tartani, hogy egyik napról a másikra lenullázódik egy ismert kriptovaluta értéke. A bitcoinnál egyébként 4 éves ciklusokat figyeltek meg az árfolyamban, és ha ez így marad, akkor most kell jönnie az emelkedésnek.”
#8 Ingatlanalapok
Eddig a magyar ingatlanapok – amellett, hogy a pénzük egy része állampapírban volt – főként irodaházakat vagy bevásárlóközpontokat tartottak. Most azonban úgy tűnik, egyre nagyobb szükség lesz logisztikai központokra, amelyekből világszerte nagy a hiány, vannak is folyamatban ilyen fejlesztések, ezért már létezik olyan ingatlanalap is, amely ezekre koncentrál. “Ebben a területben ezért mindenképpen van fantázia, persze kicsit hosszabb távú megtérüléssel.”