Az Arma 3 készítőinek elege lett belőle, hogy propagandavideókat gyártanak a játékukban.
A Bohemia Interactive független cseh játékfejlesztő stúdió már nem tudott szó nélkül elmenni azon videók mellett, amelyeket eredetileg az Arma 3 című játékukból vettek át és valós konfliktusok felvételeiként használtak fel hamisan, főleg a jelenlegi ukrajnai háború vagy az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán.
Többnyire hangulatkeltés vagy egyenesen propaganda a cél a hírhamisítással,
ráadásul ezek a kamuvideók könnyen virálissá válhatnak, villámgyorsan emberek tízmillióihoz jutnak el, például azért, mert simán előfordulhat, hogy még a különböző mainstream médiumok vagy hivatalos szervek is óvatlanul osztják meg őket.
Nos, ebből lett elegük az Arma 3-asoknak, mondhatni, mostanára végképp betelt a pohár, úgyhogy egy alapos videóban mutatnak rá, hogyan tudja a nagyközönség megkülönböztetni az ilyen játékon belüli videókat a valós felvételektől:
Az eredeti játék egy futurisztikus fiktív konfliktus kellős közepén játszódik 2035-ben, ám az Arma 3 több, mint egy katonai szimulációs játék: egy páratlan, nyílt sandbox-platformról van szó ugyanis. Az Arma sorozat egyik pillére épp az, hogy a játékok mennyire nyitottak a felhasználói testreszabásra és a felhasználók által generált tartalmakra (modding). A modderek
teljesen új terepeket, földi és légi járműveket, fegyvereket, egyenruhákat, felszereléseket és forgatókönyveket hozhatnak létre,
alkotásaikat pedig nyilván megoszthatják a játékosok közösségével.
A mai napig például több mint húszezer Arma 3-mod érhető el a Steam Workshopon keresztül. Ez azt is jelenti, hogy a játékosok minden történelmi, jelenlegi vagy jövőbeli konfliktust nagyon részletesen újrateremthetnek és szimulálhatnak. Ennek az egyedülálló szabadságnak egy árnyoldala is van: az Arma 3-ból vett videók, különösen, ha a játékot ügyesen módosítják, meglehetősen alkalmasak álhírek terjesztésére.
„Bár hízelgő, hogy az Arma 3 ilyen valósághű módon szimulálja a modern háborús konfliktusokat, semmiképpen sem örülünk annak, hogy összetéveszthető valós harci felvételekkel és háborús propagandaként használható. Ez többször előfordult Afganisztán, Szíria, Palesztina, de India és Pakisztán kapcsán is, de manapság ezek a tartalmak a jelenlegi orosz-ukrán háború révén nyertek még nagyobb teret. Az ilyen tartalmak ellen úgy próbáltunk küzdeni, hogy megjelöltük ezeket a videókat az olyan platformszolgáltatóknak, mint a Facebook, a Youtube, a Twitter és az Instagram, de az AFP, a Reuters és egyéb hírügynökségek számára is, hogy hatékonyabban küzdhessenek az álhírek terjesztése ellen”
– áll a cég sajtóközleményében.
Nos, úgy tűnik, a megjelölés nem volt elég, úgyhogy a cég kénytelen volt tovább lépni az fake-videók elleni küzdelemben.