Vonakodsz egy új dolgot kipróbálni, ha nem biztos, hogy sikerül? Nem vagy egyedül.
A perfekcionizmus képes megnehezíteni az ember életét, na de legalább a munkahelyi teljesítményre jó hatással van – gondolják sokan. Pedig éppenséggel azt is visszafoghatja, a perfekcionisták ugyanis jellemzően vonakodnak kísérletezni. Abszolút bizonyosságot akarnak, mielőtt cselekednének, elkerülik a kockázatot.
Ez az attitűd a túlgondolás és a valódi lehetőségekhez viszonyított alulteljesítés ciklusait hozhatja létre, és nem is csak a munkában.
Ha csak azt csináljuk, amit mindig, ugyanúgy, ahogy mindig, akkor korlátozzuk a siker és a személyes fejlődés lehetőségét.
Mit tehet ez ellen, aki úgy érzi, a perfekcionisták szektájába tartozik? Alice Boyes a Psychology Todayen megjelent írásában 6 módszert sorol fel, amellyel segíthetünk magunkon.
#1 Fedezz fel kísérletező hobbikat!
Olyat, ahol kis téttel lehet új dolgokat kipróbálni, és könnyű az apró hibákat kijavítani. Ilyen lehet a kertészkedés, a zeneírás vagy akár valamiféle kézművesség is. Az az ideális, amihez kell kreativitás, saját ötletek, nemcsak előre elkészített tervek.
Mindez nem muszáj, hogy magányos foglalatosság legyen, sőt segít, ha valaki például a gyermekeivel közösen csinálja. Együtt egész más élmény a váratlan kihívásokkal való találkozás és a közös hibaelhárítás.
#2 Győzködd magadat!
Amikor a maximalista agyad azt kiáltja, hogy „a hibák veszélyesek”, válaszolj neki. Mondjuk, azzal, hogy
„A célom több apró és kevesebb nagy hibát elkövetni”,
ami nemcsak jól hangzik, de ráadásul teljesen valid stratégia az élet szinte minden területén.
Ezzel egyszerre három dologra emlékezteted magad. Arra, hogy gyakran van lehetőség ötletek kipróbálására minimális kockázattal. Arra, hogy a kísérletek javítják bizonyos képességeid és készségeid, így a találékonyságot és a problémamegoldást. Valamint arra, hogy a hajlandóság a kísérletezésre segít megelőzni a súlyos melléfogásokat.
Kereshetsz olyan mantrákat is, mint a „próbáljuk ki, aztán meglátjuk”, hogy nyitottsággal tudj közelíteni mások ötleteihez, ahelyett, hogy hogy reflexszerűen elutasítanád azokat.
#3 Vezess naplót a fejlődésedről!
Dokumentáld azokat az eseteket, amikor a hibák a tanulási út részét képezték. Először elrontottál egy új receptet, de másodszorra remekül sikerült. Kezdetben rossz helyen kerestél információt, aztán a következő forrás már bevált.
#4 Számszerűsítsd az előnyöket és költségeket!
Ez persze nem megoldható minden esetben, de ahol igen, akár csak becsléssel, ott érdemes bevetni. Az, hogy elsőre nem sikerült valami, kétségkívül rosszul hangzik, viszont ha úgy fogalmazzuk meg, hogy 85 százalékos siker, arra már lehet építeni. Könnyű így azt is belátni, hogy a kezdeti kudarcok költségeit összességében bőven meghaladhatja a realizált előny.
#5 Kísérletezz barátokkal!
A társadalmi normák értelemszerűen befolyásolják a viselkedésünket, ha tehát olyan közösségben vagy, amely felkarolja a kísérletezést, egyszerűbb lesz a saját hozáállásodat megváltoztatni. Látni fog a példákat, hogy más embereket nem riasztanak el annyira a zsákutcák, hajlandók a malőrök után új módszerekkel újra próbálkozni.
#6 Azonosítsd az inspirációidat!
Idézd fel, kik azok, akiket elismersz a kísérletező tevékenységükért – lehetnek tudósok, sportolók, vállalkozók. Éld át a történeteiket, hogy inspirációs forrásként szolgáljanak – akár gyűjts tőlük releváns idézeteket, anekdotákat. És gondold végig, mi mindent köszönhetünk a felfedezőkedvüknek.