Veszítsd el magadat, hogy megtaláld a valódat – mélyítsd el a kapcsolatod saját magaddal a Tool zenéjének segítségével

Szerző: Horvath Kalman

Annyi mindent és olyan sokszor leírtak már a június 13-án csütörtökön a Papp László Budapest Sportarénában Tool zenekarról, hogy én inkább kicsit személyesebbre veszem az ajánlót.

Ugyanis a Tool zenéje páratlan eszköz az önismerethez, a kétségekhez és a psziché mélyrétegeihez. A saját tapasztalásaimat bedobva a közösbe írom meg három pontban, miért és mire érdemes figyelni kifejezetten akkor is, ha elmélyítenéd a kapcsolatodat saját magaddal.

#1 A kételkedés fontossága

A Tool zenekarnevet a tagok szerint az inspirálta, hogy a zene által a hallgatókat közelebb lehet vinni a lachrymológia, vagyis a sírás terápiájának tudományához. A lachrymológia alapjait egy Ronald P. Vincent névre hallgató biztosítási ügynök tette le, miután feleségét egy hókotró bedarálta, és a gyászán csak (nem túl meglepő módon) sírással tudott túllendülni.

Tapasztalatait a sírással kapcsolatban az Örömteli útmutató a lachrymológiához című könyvében összegezte, ami a Tool bandatagok kedvenc olvasmányává vált. Csakhogy a fentiekből szinte egy szó sem igaz – már az a rész igen, hogy többször is lenyilatkozták ezt a sztorit komoly arccal, de nincs ilyen tudományág, könyv pedig soha nem is volt. Viszont jól illusztrálja, hogy a Tool mire akarja rávenni hallgatóit:

kérdőjelezzenek meg mindent, és ne elégedjenek meg sablonos, a világot leegyszerűsítő válaszokkal. Az első ep-jük címadó dala is e szellemben kritizálja a klérust:

El fog hangzani a koncerten? Kicsi rá az esély.

#2 Járd a saját utad, hagyd, hogy új területekre vezessen

Az 1990-ben elindult zenekar az akkori mezőnyben nehezen volt értelmezhető: dühös, karcos dalaikkal a melankolikusabb grunge-zenekarok, a csörömpölő metálosok és az álmodozó alteresek közül is kilógtak.

Debütáló, Opiate ep-jükön a későbbi alkotásaikhoz képest sokkal egyszerűen dekódolható és befogadható dalok sorakoznak, de az első, Undertow nagylemezükön már tetten érhetők a

tipikus Tool-védjegyek: poliritmikus megoldások, különleges harmóniamenetek, enigmatikus dalszövegek, amikből a végén mégis egy szónikus monolit áll össze.

A slágeres, hatásosan összerakott dalok újszerűségükkel rengeteg hallgatót tettek a Tool elkötelezett rajongójává, a Soberrel pedig megszületett az első igazi slágerük.

El fog hangzani a koncerten? Van rá esély.  

#3 Veszítsd el magadat, hogy megtaláld a valódat

A Ministry zenekar politoxikomán főnöke, Al Jourgensen vezette be a Tool zenészeit a pszichedelikumok világába, ami inspiráció nagyon érződik a 2001-es Lateralus lemezükön. A Reflection című számuk ennek a spirituális utazásnak szép és allegorikus lenyomata.

A Nap fényét visszaverő Hold analógiájával mutatják be az emberbe helyezett isteni részt (vagyis a lelket) és az ennek a szétáradásához szükséges műveletet, vagyis

az egó eltakarítását, hogy megszabaduljunk a szenvedéstől, és észrevegyük, hogy mindannyian egyek vagyunk. A Reflection egyik leginspirálóbb szám, amit valaha hallottam.

A Tool-koncert is olyan, mint a pizza: ha nem jó, még akkor is sokkal jobb, mint bármi más, mint ami a fellépésük hónapjában még várhat az emberre. Egy minden érzékszervre ható, őszinte ámulatba ejtő zenei szertartás, ami hosszú ideig velünk fog maradni, ráadásul a koncert napjáig még kedvezményes áron lehet bevásárolni az amúgy elég borsos árú jegyekből a szervező Live Nation oldalán.

Itt van még jó kis kontent