Szoros az összefüggés a bélflóra felborult egyensúlya és egyes mentális zavarok – depresszió, figyelemzavar, autizmus – között. Sőt, az alvászavart, az állóképesség-csökkenést és a motiválatlanságot is sokszor ez magyarázza.

Néhány éve tudjuk, hogy a bélbaktériumok összetétele közvetve befolyásolja az agyi funkciókat, ezáltal pedig az emberi viselkedést. Ennek oka a bél és az agy közötti kommunikációs rendszer, amelyet egyszerűen csak bél–agy tengelynek neveznek. Ezért nem mindegy, mit eszünk: a hasznos baktériumoknak szolgáltatunk megfelelő táptalajt, vagy azoknak, amelyek ártanak az egészségünknek.

A bél és az agy közti kapcsolat annyira erős, hogy bizonyos mentális betegségek kialakulásért is felelős lehet a mikrobiom. A szervezetben akár 1-2 kilogrammot is kitevő mikrobiom egyensúlyának eltolódása okozhat depressziót, ADHD-t, és az olyan súlyosabb kórképek is visszavezethetők rá, mint az autizmus spektrumzavar vagy a Parkinson-kór – írja közleményében a labordiagnosztikával foglalkozó Synlab.

„Az egészségtelen táplálkozás önmagában nem okoz mentális betegséget. Ugyanakkor ha valakiben van hajlam például a depresszióra, akkor ezt a hajlamot a nem megfelelő bélflóra képes aktivizálni, és akkor kialakulhat a betegség”

– idézik Szász Máté biológust, a cég sport- és prevenciós diagnosztikai igazgatóját.

Sőt, nemcsak mentális betegségek, hanemolyan mindennapi problémák esetében is jó eséllyel a bélben érdemes keresnünk az okokat, mint az állóképesség-csökkenés, az alvászavarok, a motiválatlanság. A Synlabnál élsportolók mikrobiomján elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy szoros összefüggés van az említett problémák és a bélflóra állapota között.

„A mikrobiomnak óriási a szerepe az állóképesség és az erőfejlesztés növelésében, a sérülések és gyulladások csökkentésében, valamint a pihentető alvás és a megfelelő mentális állapot elérésében. Sőt, a motiváció fenntartásában is kulcsfontosságú a bélegyensúly” – állítja Szász Máté.

Az étrend megváltoztatása gyorsan képes regenerálni a bélbiomot,

sokszor már az első héten érezhető a hatása, de két-három hónapon belül szinte minden esetben látványos javulásról számoltak be a sportolók.

Általános recept viszont nincs, egyedi elemzéssel lehet hozzájutni azokhoz az információkhoz, amelyek alapján megállapítható, hogy a páciensnek milyen táplálkozási irányelveket érdemes követnie.

„Az étrendi terápia teljesen személyre szabott, attól függően állítjuk össze, hogy milyen az adott egyén bélflórája, vagyis mely baktériumokat szeretnénk táplálni, és ahhoz pontosan milyen típusú rostok vagy tápanyagok kellenek”

– magyarázza a szakember. Amit biztosan tudunk, az az, hogy mi tesz rosszat a mikrobiomnak – például a tartósítószerek, mesterséges édesítőszerek, aromák. Ezért jobb, ha az ultrafeldolgozott élelmiszereket kiiktatjuk az étkezésünkből.

Elszakadtunk a földtől

A bélflóra eredete a földben lévő baktériumokra vezethető vissza, hiszen évezredekig azt ettük, amit a termőföld adott, így a bélrendszerben található baktériumok nagy része is onnan származott. Most, hogy rengeteg olyan élelmiszert fogyasztunk, amelynek nincs köze a termőföldhöz, megnőtt a bélbetegségek előfordulási gyakorisága.