A színész-muzsikus megint rámenne a keményzene-edukálásra.

2003-ban futott be a mozikba Richard Linklater rendező (Sráckor, Kamera által homályosan, Mielőtt trilógia) és Mike White író (A Fehér Lótusz) botcsinálta tanárrá avanzsált léhűtő rockeréről (Jack Black) és a tehetséges zenésztanítványairól szóló Rocksuli (School of Rock) című kultfilmje,

amely nemcsak kasszát robbantott, de a nézők mellett kritikusok is rajongtak érte.

Ezek után nem meglepő, hogy egy háromévados tévésorozatot és egy világszerte (nálunk is) játszott Broadway-musicalt is készítettek belőle – a musicalzseni Andrew Lloyd Webber közreműködésével.

A Rocksuli – amellett, hogy eléggé szórakoztató vígjáték – inspiráló és motiváló, életigenlő alkotás, amely

bemutatja, hogy az embernek megéri kitörni a komfortzónából, és a külső elvárásoknak fittyet hányva követni az álmait.

A Rocksuli nem mellesleg közelebb hozta az akkori fiatalokhoz a klasszikus rockzenét, és a film révén az Y-generáció körében is népszerűvé váltak a soundtracken szereplő bandák, mint például a Led Zeppelin, a The Doors, a The Who, az AC/DC, a KISS vagy épp a Metallica – emellett a filmhez írt dalok is nagyot mentek.

És persze ki felejthetné el a karót nyelt igazgatónő (Joan Cusack) konszolidált megmenését Stevie Nicks rockhimnuszára?

A főszereplő Jack Black a napokban azt nyilatkozta a JOE magazinnak, hogy most, több mint 20 évvel a premier után szívesen folytatná a sztorit.

„Bárcsak lenne egy Rocksuli 2: Electric Boogalo„

– mondta Black, utalva a címmel az 1984-es Breakdance (Breakin’) című film folytatására. A rockzenészként is komoly sikereket elért színésznek csak egy feltétele van: azt szeretné, hogy az eredeti filmet jegyző Mike White írja a forgatókönyvet.

Mondjuk, White mostanában eléggé elfoglalt, a 15 Emmy-díjjal megtolt A Fehér Lótusz (The White Lotus) kreátor-showrunnerjeként bőven van melója. Black azért reménykedik, hogy tető alá tudják hozni a projektet.

Reménykedünk, mert jól hangzik a dolog. Sanszos, hogy a millenniálok azonnal megrohamoznák a mozikat, hogy megnézzék gyerekkori kedvencük folytatását, és talán a z-generációsokra és alphákra is továbbörökíthetnék a filmmel a rockzene szeretetét.

Persze a Rocksuli 2 csak akkor működne, ha

a készítők nem puhulnának be a jelenlegi trendeknek lefeküdve, és megőriznék az első rész tiszteletlen és szókimondó humorát,

de White-ot és Blacket ismerve ezzel nem lenne probléma.