Tervezője halálig őrizte a Lincoln Mark X Convertible koncepcióautót, amint lehetett, megvásárolta, és soha többé nem vált meg tőle.

A koncepcióautók bepillantást engednek abba, amiről az autógyártók álmodnak. Szabad szemmel is jól látható mennyiségű pénzt öntenek beléjük még akkor is, ha nincs közvetlen üzleti oka a termék fejlesztésének és értékesítésének. A tanulmányozás és a víziók, illetve a képességek demonstrálása a fő cél.

A prototípusokhoz hasonlóan a koncepcióautók is igen rövid karriert futnak be. Attól a pillanattól kezdve, amikor hivatalosan bemutatják őket, megvan a 15 perc hírnevük, de amelyekből nem szökken szárba piacképes, üzletileg virágzó szériaautó, azokat hajlamosak vagyunk elfelejteni.

Ezeket a modelleket ritkán adják el, mivel általában egyedi darabok, és legtöbbjük eleve nem is helyezhető forgalomba, ami persze nem is volt cél a megalkotásukkor.

Jó esetben autómúzeum, rossz esetben zúzógép vár rájuk.

Ezt a lehengerlően elegáns és – különösképp a márkához képest – minimalista 2004-es Lincoln Mark X Convertible konceptautót azonban még véletlenül sem felejtették el, és egyelőre a mindig éhes zúzógépet, de még az autómúzeumot is megúszta. Mondjuk az utóbbit már valószínűleg nem sokáig – legalábbis, ha létezik még tisztelet az ízlés és a szépérzék iránt ezen a bolygón.

Az autó dizájnerének, James Powersnek ez az alkotás annyira sokat jelentett ugyanis, hogy azonnal lecsapott rá, amikor a Lincoln 2010-ben árverésre bocsátotta, és onnantól fogva egészen 2023-as haláláig az ő birtokában volt.

A Mark X koncepció egy klasszikus mi lenne, ha típusú projektként indult. A Lincoln tervezési vezetője, Marek Reichman feltette a millió dolláros kérdést:

Mi lenne, ha a Lincoln megcsinálná a prémiumváltozatát a friss, 2002-es Ford Thunderbirdből?

A Mark X tervezője, James Powers némileg minimalista stílust választott, látványosan mellőzve a luxusmárkára jellemző, európai szemnek néha már-már bazárian hivalkodó – pompadizájnt. Powers egyébként az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején épp a Fordnál dolgozott. A vezető tervező Elwood Engel tanoncainak egyike, és akkoriban az első Ford Thunderbirdöt alkotó csapat tagja volt.

Egyébként épp a nagy Elwood Engel volt, aki annak idején letérítette a Fordot a túlzsúfolt dizájn útjáról, és ebből a látásmódból vélhetően tanítványa, Powers is a magáévá tett valamennyit. 2002-ben, amikor a Ford előállt a legújabb Thunderbirddel, Powers nem volt elégedett a megjelenésével.

Ez volt a fő ösztönzés számára, ami miatt elvállalta és saját projektjeként kezelte a Lincoln Mark X-et, amely az új Thunderbird platformja, a DEW98 köré épült. Éppen ezért a Mark X ugyanazzal a hajtáslánccal és hasonló méretarányokkal rendelkezik, mint a 2002-től mindössze 2005-ig gyártott Thunderbird.

A Lincoln Mark X koncepció Detroitban debütált a 2004-es Észak-Amerikai Nemzetközi Autószalonon, kétüléses, lehajtható keménytetős plusz hatalmas napfénytetős, abszolút prémium kabrióként. A Ford 3,9 literes V8-asa rotyog benne, amely 280 lóerőt és 388 newtonmétert tud, a hátsó kerekeket egy ötfokozatú automata sebességváltón keresztül hajtja.

A Mark X külsejét a Lincoln által Atlantic Pearlnek nevezett lenyűgöző árnyalat borítja. A cég akkori sajtóanyaga szerint szerint az autó színe, a ráeső fénytől függően finoman vált a sötétebb és világosabb árnyalatok között. Lincoln lévén, az utastér szinte teljes egészét bőrkárpit borítja, melynek színárnyalata a Lime Sorbet névre hallgat. Fontos, hogy ami itt fémnek látszik, az mind fém is.

Persze nem csupán a fényűző dizájn különbözteti meg a testvérmodelleket. A gombnyomásra nyitható és csukható keménytető konstrukciója lényegesen fejlettebb és kifinomultabb megoldás volt a Lincoln konceptautóján, míg a Thunderbird egy összecsukható vászontetővel és egy különálló keménytetővel rendelkezett, amelyet a tulajdonosoknak fel külön kellett szerelniük, amikor használni akarták.

James Powers több évtizedes és többszálú – halálig tartó – kötődése az autóhoz, kezdve az 1958-as Thunderbirddel, igazán fantasztikus, ahogyan ez a 2004-es Lincoln koncepcióautó is. Igazán kár, hogy nem gyártották, mindenesetre Powers öröksége márciusban ismét kalapács alá kerül. Reméljük, méltó helyen lel új otthonra.