Mert juszt is csinálni fogják. Az online kalózkodással kapcsolatos attitűdöket kutatták, nemi különbségeket találtak.

Totális zsákutca a férfiakat a digitális kalózkodás megelőzését célzó, elrettentő kampányokkal bombázni, mert éppen a kívánttal ellenkező hatást érnek el náluk. Ez annál is különösebb, mivel a nők általában pozitívan reagálnak az ilyen jellegű üzenetekre – ez derül ki a Portsmouth-i Egyetem friss tanulmányából.

Digitális kalózkodás alatt a szerzői jog által védett tartalmak, termékek engedély nélküli megszerzését kell érteni, tehát a fájlcserét, torrentezést, illegális streamek nézését, feltört szoftverek alkalmazását stb. A kutatók azt vizsgálták, hogy a jelenséggel szemben megfogalmazott üzenetek

mennyire elrettentő hatásúak, megváltoztatják-e a célközönség viselkedését.

„Eddig is tudtuk, hogy a kalózkodásban nagy a nemek közötti különbség, a férfiak eleve hajlamosabbak rá, mint a nők, mert elfogadhatóbbnak és kisebb kockázatúnak gondolják” – idézi a Phys.org cikke a Journal of Business Ethics nevű folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét, Kate Whitmant.

A kutatásban 962 felnőtt vett részt. Három, valós kampányban megjelent üzenettel találkoztak, közülük kettő fenyegető hangnemű (a jogi következményeket, illetve egyéb kockázatokat emlegető), a harmadik pedig inkább edukatív jellegű (az erkölcsi, illetve gazdasági szempontokra fókuszáló) volt.

Ellentétes reakciók

Az egyik fenyegető üzenet a számítógépes vírusok, a személyazonossággal való visszaélés, a pénz- és adatlopás veszélyeire összpontosított, a másik pedig a francia kormány azon kampányán alapult, amely a jogsértők internet-hozzáférésének két figyelmeztetés utáni megszüntetéséről szólt. Az edukatív üzenet a kalózoldalakról a legális platformok felé terelte volna a fogyasztókat.

Az eredmények szerint egy fenyegető üzenet hatására a nők kalózkodási hajlandósága több mint 50 százalékkal csökkent, a férfiaké viszont egyértelműen nőtt. A felvilágosító üzenetek egyik nem képviselőire sem voltak hatással.

„Mindez azt mutatja, hogy az ellenkampányok akaratlanul is növelhetik a kalózkodást, ez a reakció pedig ismert jelenség. Evolúciós pszichológiai szempontból a férfiak erősebben reagálnak arra, ha a szabadságukat fenyegetik, ezért az ellenkezőjét teszik”

– magyarázta Whitman.

A dolognak nyilván az érintett iparágakban (zene, film, szoftver) aktív szervezetek számára is vannak általános tanulságai. Mivel a férfiak és a nők másképp dolgozzák fel a fenyegető üzeneteket, szükség lehet azok specifikusabb célzására, különben nemcsak nem lesznek hatékonyak, hanem egyenesen visszaütnek.