És ehhez még csak ellenkező nemű szereplőkre sincs szükség. A kockázatitőke-befektetések világában végeztek el egy érdekes kísérletet.

Hogy az emberi szépség számos olyan döntésre, választásra van hatással a társadalmi érintkezés során, amiben elvileg nem kellene, hogy szerepe legyen, aligha nagy meglepetés bárki számára – a jelenség tetten érhető az oktatásban, a munkaerőpiacon és az erkölcsi ítéleteinkben. Egy új kutatás arra világított rá, hogy férfi cégtulajdonosok fizikai vonzerejének még egy olyan területen is van befolyása a döntéshozatalra, mint a kockázati tőkebefektetéseké.

A Frontiers in Psychology nevű szaklapban megjelent tanulmány szerzője, Marc D. Bahlmann, evolúciós pszichológiával foglalkozik, és ebben az esetben is a kockázatvállalási magatartás evolúciós vetületei érdekelték. A kutatás jelentősége, hogy míg a vonzerő ellentétes nemre gyakorolt hatását már tanulmányozták a kockázatvállalás kontextusában, az azonos neműek esetében még nem.

Mi a kockázati tőke?
A kockázatitőke-befektetést (venture capital investment) életszakaszuk elején lévő, nagy potenciállal rendelkező cégek – például technológiai startupok – kapják. Rendszerint olyan vállalatokat támogatnak így, amelyek számottevő újítással, innovatív üzleti ötlettel próbálkoznak, és már túlnőttek saját finanszírozási potenciáljukon, de még nem tudnak tőzsdére menni. Mivel a sikerességük bizonytalan, a befektetés az átlagosnál kockázatosabb, ugyanakkor az elvárt hozam is magasabb. A befektetők általában belefolynak a vállalatok működésébe is, legfőbb céljuk pedig a megszerzett üzleti részesedés értékesítése többszörös áron. (forrás: Hold Alapkezelő)

Az Amszterdami Egyetem oktatója azért választotta a kockázatitőke-ágazatot, mert a befektetői döntéseket itt dominánsan racionális elemzések alapján hozzák meg. Az eredmények azonban arra utalnak, hogy valójában jelentős a vonzerő torzító hatása.

A kutatáshoz 341 férfi által vezetett európai informatikai vállalkozás adatait gyűjtötték össze. Olyanokat kerestek, ahol a vállalkozó és a befektető is férfi, és átlátható információk érhetők el a finanszírozási döntésekről. Tíz végzős egyetemi hallgató értékelte a LinkedIn-profilfotókat fizikai vonzerő alapján, és mindezt összevetették az első és második finanszírozási fázisban befektetett összegekkel.

Bahlmann bizonyítékot talált arra, hogy mind a vállalkozók, mind a befektetők fizikai vonzereje jelentős szerepet játszott a döntések alakulásában.

Az első finanszírozási körben az átlagos vagy átlag alatti vonzerejű befektetők hajlamosabbak voltak nagyobb összegeket befektetni a jóképű vállalkozók által vezetett startupokba.

Nem volt ugyanakkor ilyen összefüggés az átlagosnál vonzóbbnak tartott befektetők esetében: ők a vállalkozó külsejétől független, következetesebb kockázatvállalási magatartást tanúsítottak.

„Ez azt jelenti, hogy az evolúciós, felfelé irányuló összehasonlítási törekvések, amelyek eredetileg a hím párválasztási stratégiáinak ösztönzésére szolgálnak, a pénzügyi kockázatvállalás kontextusában is értelmezhetők”

– értékelte mindezt Bahlmann a PsyPostnak.

A megjelenésen alapuló, pozitív előítéleteknek azonban ára van. A finanszírozás második fordulójában a trend megfordult: az átlag alatti vonzerejű befektetők esetében negatív korrelációt mutattak ki a vállalkozók vonzerejével. Mintha a vonzerőn alapuló kezdeti pozitív előítéletek megfordulnának, ha az alanyok nem felelnek meg a fizikai megjelenésük által támasztott elvárásoknak.

És mi lehet hosszú távon?

Bahlmann megjegyezte, hogy mivel a kutatás korrelációs adatokon alapul, óvatosnak kell lenni az ok-okozati összefüggésekre vonatkozó állításokkal, bár igyekeztek statisztikailag kiszűrni a torzító tényezőket. Ettől függetlenül ígéretesnek gondolja a további kutatásokat arról, hogy mi a fizikai vonzerő hosszú távú hatása a vállalkozások sikerére, illetve más személyes jellemzők hogyan lépnek kölcsönhatásba a fizikai megjelenéssel. Az eredeti tanulmányt itt tudod elolvasni.