Legalább elmondja az őszintét.
Christopher Nolan nagyon szeretné az Oppenheimernek legalább valamelyik Oscar-díjat, amire állítólag meg is van az esélye, és állítólag nem is érdemtelenül, úgyhogy mostanság alaposan körbeturnézza a médiát, nyilatkozik, interjúkat ad, tehát voltaképp kampányol. Most a The Late Show-ban szóba került az előző, tizenegyedik filmje, a Tenet.
Az idővel játszó vagy inkább játszani akaró, de sokak szerint – és szerintem is – inkább nagyotmondó zagyvaságot nem sokan értették meg, valószínűleg azok közül sem, akik azt állítják Sőt, eléggé úgy tűnik, hogy
maga Nolan sem akart/tudott igazán értelmet vinni bele,
csak a fílingre ment rá. Ami kétségkívül sikerült neki, a Tenet jó film (szerintem is), a puszta, akár öncélú hatásvadászattal sincsen semmi baj, ha az jól meg van csinálva, és nem akar több lenni, mint ami.
Bár a Tenet talán több akart lenni, legalábbis eddig így tudtuk, úgy volt pozicionálva, hogy ennek is valami magasabb/mélyebb értelme, de hogy ez micsoda, arról senkinek nem volt halvány gőze se. Most a Late Show-ban maga a rendező árulta el Stephen Colbert műsorvezetőnek, hogy
„nem kell mindent érteni a Tenetben. Nem is minden érthető. Olyan, mintha azt kérdezném, tudom-e, mi történik a totemmel az Eredet végén. Kell, hogy saját elképzelése legyen a nézőnek róla, hogy érvényes és produktív bizonytalanságot keltsen, és a lényeg épp ez a bizonytalanság.”
Tehát Nolan szerint a lényeg a hatáskeltés/vadászat, és az égvilágon semmi baj nincsen ezzel. Sokkal vállalhatóbb, mint mondjuk a Disney hozzáállása, mely aprólékosan kidolgozott diverzifikációs direktívájával erőszakolt módon társadalommérnökösködik a maga, nem is olyan szerény eszközeivel – vagyis szórakoztatásba csomagolva akarja a nézőkre tukmálni a világnézetét.
Nolan az interjúban kiemelte, hogy ő inkább az élményre fókuszál filmkészítéskor, és beszélt arról is, hogy tudja, sokan frusztráltak az alkotásai miatt, mert nem értik meg azokat, és épp ezért is oszlatja a ködöt: valójában nincs mit megérteni, mert a film nem kirakós játék, hanem élmény, amit át kell élni.