Márpedig egy háborodott norvég megcsinálta. Toronyugró-szakembereket kérdeztünk az extrém attrakcióról.
2023. december 3-án Kratos földi helytartója, a norvég Ken Stornes elsőként hajtott végre úgynevezett halálugrást több mint 40 méteres magasságból, amivel új világrekordot állított fel. Az önmagát afféle modern vikingnek tartó veterán katona és MMA-harcos rendszeresen megörvendezteti közösségi oldalainak követőit olyan festői felvételekkel, amelyeken a norvég vadonban keménykedik, gyakran Ronja nevű kutyájával az oldalán – de ez azért egészen más.
Ken Stornes has set a new death jump world record.
He jumped from 40.5 meter (132 ft) into the cold waters of Stryn, Norway.
Death diving was created in Norway and is a form of extreme freestyle diving in which the diver lands belly first. pic.twitter.com/cGamHL2ajb
— Visegrád 24 (@visegrad24) December 4, 2023
A gyönyörű Nordfjord sziklafaláról ugrott be a jeges vízbe – ebből a magasságból a világon elsőként.
Az új rekord egész pontosan 40,5 méter, és a legjobb helyre került: a halálugrás bölcsőjébe. Azt ugyanis egy másik norvég, bizonyos Erling Bruno Hovden nevű gitáros találta ki még 1972 nyarán, Frognerbadetben. Lényegében egy szabadstílusú, extrém toronyugrás-féleség, amelynél nemcsak önmagában a magasság, de a környezet szélsőségei is elég sok veszélyt tartogathatnak, már ránézésre is. Legfőbb jellegzetessége, hogy a versenyzők nem talppal, hanem hassal előre, speciális zsugorpózban érkeznek a vízbe.
Van ebből vb is
E mozgásformának – a sport kifejezés egyelőre talán túlzás lenne – évek óta létezik egy saját, a profi műugráshoz semmilyen formában nem kapcsolódó szövetsége, amely minden évben több világversenyt rendez. Ezek általában jó hangulatú dzsemborik, ahol a zsűri pontozása alapján alakul ki az indulók végső sorrendje. Ami ott folyik, az is durva, de a fenti videóhoz képest még mindig viszonylag emészthető, elvégre ezek az őrültek fele olyan magasról vetik magukat egy medencébe.
Stornes impresszív videóját nézegetve arra gondoltunk, megkérdezünk egy avatott szakembert a műfaj veszélyeiről. Megkerestük Kelemen Ildikót, a Magyar Műugró-szakszövetség alelnökét, a Nemzetközi Úszószövetség (World Aquatics) műugró technikai bizottságának tagját, aki korábban óriás-toronyugrásban bíráskodott, hogy mit szól a látottakhoz.
Nos, elsőre a következőket mondta:
„Extrém esetek, próbálkozások mindig lesznek, azonban ilyen tevékenységek rendszeres, de akár egyszeri végzése is egészségkárosodással járhat.
Kelemen ildikó, a Magyar Műugró szakszövetség alelnöke, a Nemzetközi Úszószövetség Műugró Technikai Bizottságának tagja
Az óriás-toronyugrók a Nemzetközi Úszószövetség (WA) égisze alatt meghatározott magasságról, megfelelő felkészültséggel ugranak. A technikai bizottság dönti el, hogy ki indulhat el ezeken a versenyeken, védve a biztonságot és az emberi életet. Még így is előfordulhatnak balesetek és komoly sérülések. Csak fizikálisan és mentálisan felkészült sportolók versenyezhetnek és csakis a megadott keretek között.”
Kelemen Ildikó a további kérdéseinket elküldte Michael Geissbühlernek, aki jelenleg a Nemzetközi Úszószövetség óriás-toronyugró technikai bizottságának titkára, évtizedek óta nemzetközileg elismert, kiváló műugrószakember.
Arra a kérdésre, hogy pontosan mik egy ilyen ugrás valós egészségügyi kockázatai, Geissbühler azt írta, rendkívül magas a térd- és a bokasérülés kockázata, de adott esetben előfordulhat az is, hogy leszakad egy belső szerv. Hozzátette, nem létezik olyan technika, amivel ilyen testhelyzetben mindenképpen elkerülhető a súlyos sérülés –
nem véletlen, hogy a toronyugrók úgy érkeznek a vízbe, ahogy.
Persze még náluk is akadnak balesetek, ha valaki nem tudja a kérdéses pillanatra felvenni a megfelelő testtartást. A laikusok nem is gondolnák, mekkora jelentősége van a jó kondíciónak, és természetesen a dolog egyénfüggő is – kinek, hogyan viselkedik, mit bír el a teste.
A szakember szerint a jéghideg víz valószínűleg még veszélyesebbé teszi a Stornes-féle halálugrást, mert a víz tulajdonságai (a hőmérséklete, a sókoncentrációja, illetve az egyéb összetétele) meglehetősen sokat számítanak. Ezzel együtt úgy véli, egy ilyen mutatványnak semmiféle sportértéke nincs, és nem meglepő módon meggyőződése, hogy egyáltalán nem viszi előrébb a toronyugrás ügyét.