Egy jó tányér olasz tészta boldogabbá tesz – mármint tényleg

Szerző: Zoidberg

Milánói tudósok bebizonyították.

Megvan a Spaghetti a mezzanotte, azaz magyar ferdítésben a Segítség, felszarvaztak! című film? Gyerekkorom egyik kedvenc vígjátéka volt, szigorúan tévéből rögzített VHS-en, Lino Banfi humorista főszereplésével, Haumann Péter természetfölöttien jó magyar szinkronjával, bitang jó olasz nőkkel – és gerjesztő kajákkal.

A cselekményben Savino Lagrasta, a szexbomba felesége által fogyókúrára kényszerített, köpcös kis ügyvéd egészen képtelen történésekbe bonyolódik folyvást, és

gyakorta visszatérő szimbolikus motívum, hogy hirtelen felindulásból evéssel emel a közérzetén.

Az imádnivalóan bugyuta humorú, fordulatos, szükséges mennyiségű maffiát, hullát és cicit tartalmazó, mediterrán módra komikusan túljátszott karakterekkel teletömött film – ebben legalábbis – nem jár messze a valóságtól. Ahogy az a kedélyes, 103 éves világháborús veterán bácsi sem, akitől miután megkérdezték, mi a hosszú élet titka, ezt felelte:

„Bor, jó tészta és semmi stressz… Meg egy jó feleség.”

Sam Avolicino

Legalábbis a milánói IULM Egyetem viselkedés- és agykutató laborjának kutatói határozottan állítják, hogy a tésztafogyasztás fokozott érzelmi és kognitív állapotokhoz vezethet, és valóban boldogságérzetet válthat ki. Ez az érdekes felfedezés egy negyven – 25 és 55 év közötti, nem gluténérzékeny – személy bevonásával készült tanulmány eredménye.

A pasta érzelmi és kognitív hatása

A vizsgálatban résztvevőknél egyöntetűen pozitív érzelmi és kognitív állapotokat tapasztaltak egy-egy jó tányér pasta elfogyasztása után. A világszerte nagyra becsült olasz tésztákat a résztvevők jelentős hányada (40%) a komfort és a jobb közérzet érzésével társította. A hatások, amint azt a tanulmány is jelezte, úgy tűnik, túlmutatnak az éhség puszta csillapításán, ehelyett az étrend és a mentális jóllét közötti egyedülálló kölcsönhatásra mutat rá.

A triptofán szerepe

Mindenek előtt fontos megjegyezni, hogy itt nem akármilyen tésztákról van szó, hanem kifejezetten pastáról, azaz a hagyományosan a durumbúza lisztjéből készült, magas fehérjetartalmú, olasz tésztákról. Kiderült, hogy a tésztaevésből származó élvezet javarészt a magas triptofántartalmának tulajdonítható. A triptofán egy olyan esszenciális aminosav, amely a szerotonin előfutáraként szolgál, amit

a köznyelvben gyakran boldogsághormonnak is neveznek.

Az pedig már régóta kutatott és ismert tény, hogy a szerotonin kritikus szerepet játszik a különböző pszichológiai szempontok szabályozásában, beleértve a viselkedést, a hangulatot, a szorongást, a tanulást, a motivációt és a döntéshozatalt.

Az olasz tudósok következtetései

A tanulmány eredményei új perspektívát kínálnak az étrend és a mentális egészség kapcsolatának felfedezésében, és előkészíthetik az utat az élelmiszerek érzelmi és kognitív funkciók modulálásában betöltött szerepének további kutatásához. Szóval, ha legközelebb belefalsz egy tányér jóféle olasz tésztába, ne feledd: ez többet is jelenthet, mint az ízlelőbimbók kielégítése.

Az pedig külön örömhír, hogy pont a baromi könnyen elkészíthető és kimeríthetetlenül változatos olasz tésztaételekről derült ki, hogy fiziológiailag is boldogabbá tesznek minket. Hiszen egy jó pastát még a Lakinger Béla kollégámhoz hasonló konyhai elefántok is simán elkészítenek, ha ügyelnek a megfelelő minőségű alapanyagokra és pontosan követnek egy-két alapvető főzési technikát.

Na jó, mondjuk az igazi bolognai ragut az olasz mammák laza 8 órákat rotyogtatják, szóval egyes hótt egyszerű pastáknál bizony előléphet fő faktorrá akár az acélos türelem is.

Itt van még jó kis kontent