Hét cím és 40 ezer alany bevonásával vizsgálták a videójátékozás közérzetre gyakorolt hatását.
A közhiedelemmel ellentétben, a videójátékokkal töltött időnek nincs számottevő hatása a mentális jóllétre – ezt állapította meg az Oxfordi Egyetem egy még tavaly publikált tanulmánya.
A kutatás fő erénye, hogy – a korábbi próbálkozások többségét meghaladva – az oxfordi csapat tudta, mennyi az alanyok által játékkal töltött tényleges idő, nem pedig önbevalláson alapuló becslésekre hagyatkozott. A kutatók hét különböző kiadó együttműködésével csaknem 40 ezer egyéni játékos szokásait követték, akik mindannyian beleegyeztek a részvételbe – írta a Guardian brit lap internetes oldala.
– idézte a lap az egyik kutatót, Andy Przybylskit.
Nem mindegy, mi a motiváció
Przybylski ugyanakkor hozzátette, fontos a gondolkodásmód, amellyel az emberek a játékokhoz közelítenek. Ezért a játékosokat arra is megkérték, hogy számoljanak be tapasztalataikról olyan szempontok alapján, mint az autonómia, a kompetencia és a motiváció, hogy kibogozzák, milyen okokból játszanak: szórakozásból vagy a barátokkal való szocializálódás végett, esetleg a kitűzött célok teljesítésének kényszere miatt.
A tanulmány szerint az egészségesebb motiváció pozitív közérzettel járt együtt, míg azok a játékosok,
akik úgy érezték, hogy „muszáj” játszaniuk, általában kevésbé elégedettek voltak, függetlenül attól, hogy mennyi ideig játszottak.
A megállapítás, miszerint nincs kapcsolat a játék és a mentális jóllét között, szélsőséges esetekben persze érvénytelenné válhat. Például akkor, ha egy játékos napi 10 órával növeli a játékidejét az addig jellemzőhöz képest.
Részleges keresztmetszet
A kutatók emellett igyelmeztetnek, hogy az eredmények nem fedik le a játékuniverzum egészét, hiszen – bár több mint 30-at kerestek meg – csak hét kiadó vállalta az együttműködést. A vizsgált játékok (Animal Crossing: New Horizons, Apex Legends, Eve Online, Forza Horizon 4, Gran Turismo Sport, Outriders és The Crew 2) ugyan széles, de mégsem teljes keresztmetszetet adnak.