Érti, hogy már meg kellett volna halnia, de egyvalamit szeretne még az élettől.
Ozzy Osbourne nem épp szerzetesi életviteléről híres: annyira szétbulizta magát fénykorában, hogy saját bevallása szerint a nyolcvanas évekre egyáltalán nem emlékszik, többször is sikerült túladagolnia magát mindenfélével. A zenész a hedonizmus ellenére
már életének nyolcadik évtizedében jár, és ezen ő csodálkozik a legjobban.
„Rájöttem, hogy minden ivócimborám k.rvára halott. Tele van velük a temető. Pedig nekem kéne halottnak lenni, miért én vagyok az utolsó túlélő?
Néha belenézek a tükörbe, és azt kérdezem: ‘Mi a f.szért élted túl?’. Nem dicsekedni akarok ezzel az egésszel, mert már vagy ezerszer meg kellett volna halnom. Isten tudja, hányszor mosták ki a gyomromat”
– mondta a 74 éves Osbourne a Rolling Stone magazin brit kiadásának adott interjúban.
Az öreg denevérevő tényleg virtigli túlélő. Nemcsak tonnányi tudatmódosító szert bírt ki a szervezete, de számos alkalommal próbára tette a testét: 2003-ban quad-balesetet szenvedett, ami miatt fémrudakat kellett építeni a testébe – 2019-ben pedig elesett a színpadon, és mivel a rudak elmozdultak a helyükről, többször is műteni kellett. A negyedik műtét során daganatot találtak a gerincén, amelyet el kellett távolítani.
„Nagyon megrázott. A második műtét nagyon rosszul sikerült, gyakorlatilag megnyomorodtam. Azt hittem, a második és a harmadik után végre talpra állhatok, de az utolsónál egy kib.szott rudat nyomtak a gerincembe. Az egyik csigolyámnál pedig daganatot találtak”
– idézi Ozzyt a Hollywood Reporter. De a műtétekkel nem ért véget a tortúra. Egy évvel később Parkison-kórral diagnosztizálták, így végleg letett a turnézásról.
„Nem félek a haláltól, de nem akarok hosszú, fájdalmas, nyomorúságos szenvedést. Tetszik az ötlet, hogy ha halálos betegségben szenvedsz, elmehetsz Svájcba, ahol gyorsan elintézik a dolgot. Láttam édesapámat rákban meghalni”
– mesélte a metálénekes, és azt is elárulta, hogy hiába nem fél, azért még nem szeretne elmenni, mert befejezetlennek érzi a dolgait. Egész pontosan „k.rvára dühös”, hogy le kellett mondania a fellépéseit az egészsége miatt, mert így nem tudott élőben, a színpadon köszönetet mondani a rajongóinak és elbúcsúzni tőlük.
„Ez a célom, amit el szeretnék érni. Hogy fellépjek még. Lehet az Ozzfesten, akárhol, még egy tetves kocsmai buli is jó lenne. Ha nem folytathatom a turnézást, csak annyit szeretnék, hogy rendbe jöjjek egy fellépés erejéig, ahol elmondhatom: ‘Sziasztok, srácok, nagyon köszönöm nektek az életemet’. Ezen dolgozom most, és ha a koncert végén feldobom a talpam, boldog emberként halok meg.”
Reméljük, összejön neki.