A lenti értekezést nem önsorsjobbító tanácsadásnak szánom. Inkább csak a saját tapasztalataim alapján írott elmélkedés, amit azért vetek monitorra, hátha néhányotoknak segít nekiveselkedni a pillanatoknak. Az alábbiak leginkább az üzleti életre és a karrierre vonatkoznak, de az érzelmi életre is értelmezhetők. Ha kiegészítenétek vagy korrigálnátok, bátran tegyétek meg kommentben – ezek nem tudományos állítások, csak hasznosnak szánt gondolatok.
Ahhoz, hogy az embert a sikereket követő mindenhatóság-érzés elborítsa, két út vezet. Az egyik a tudatmódosító nevű csalás, vagyis a drogok, az öröm hormonjait az elmébe olcsón (vagy egyes esetekben drágán) belehamisító molekulák útja.
A másik a természetes út. Ami egy-egy nehéz kihívás sikeres leküzdésén át vezet. Az első esetben a jó kedély addig tart, míg a szer hatása, a hamis sikerélmény hajhászása viszont romlásba dönthet. Utóbbi, a természetes út tartósabb, sőt, emléke elkísérhet egy életen át. Egy felnőtt ember számára
a tényleges boldogságot a valóság okozza, nem a képzelet.
Jordan Petersont egyszer megkérdezték, mit javasol azoknak, akik túlzottan félnek a változástól, és emiatt nem mernek például munkahelyet váltani. Ő erre azt mondta: igenis tartsanak az emberek ettől, hiszen az új helyzet mindig kockázatot hordoz, de még jobban féljenek attól a rémképtől, hogy miután nem mernek szembenézni a kihívásokkal, beleragadnak abba az élethelyzetbe, amely boldogtalanságra kárhoztatja őket.
Azt állítom, hogy a kihívásoktól a karrierben (és sokszor a magánéletben) nem megijedni kell, hanem olykor egyenesen keresni őket, és eredményességre vezet, ha az akadályokra izgatott várakozással tekintesz, a túlzott aggodalom helyett. Az ember tudatosan képes trenírozni magát arra, hogy az elé kerülő megmérettetésekkel bátran nézzen szembe. A lentiekben négy pozitív érvet hozok a kihívások pártján – vagyis nem ijesztgetni szeretnélek, hanem egyenesen lelkesíteni.
#1 Az akadály mint örömforrás
Az életben egyszersmind szomorú és csodálatos, hogy kihívás nélkül nem lesz zsigeri sikerélmény sem. Kérdezz meg erről egy Dark Souls-rajongót. Az idegrendszer a nehézségek leküzdését honorálja azokkal a hormonokkal, melyek miatt az öröm neurológiai jelensége megszületik.
Mintha a szervezetünk a kíméletlenül nehéz feladatok abszolválásakor felszabaduló szerotoninnal és az endorfinnal arra próbálna sarkallni, hogy a hétköznapok komfortja helyett energiáit értékteremtésbe fektessük. Vagyis tulajdonképp
a sors eredménnyel, a természet pedig bódulattal ajándékozza meg a bátrakat.
Élete nőjét senki nem találta meg még úgy, hogy otthon maradt COD-ozni, az igazán komoly előrelépést jelentő melót nem adják oda izzasztó állásinterjúk nélkül, és a nagy üzlet sem jön be addig, amíg a parád, hogy felhívd az ügyfelet erősebb az eredmény iránti vágyakozásodnál.
Az igazán szép pedig, hogy egy sikeres vizsga abszolválása annál nagyobb eufória, minél nehezebb volt az a vizsga. Minél nehezebb, annál nagyobb felkészülést és áldozatot igényel. Minél nagyobb áldozatot igényel, annál kevesebbeknek sikerül. Minél kevesebbeknek sikerül, annál nagyobb extázis lesz kilépni az egyetemről azzal a tudattal, hogy te megcsináltad.
Azt a ritka örömöt, amit az élet legnehezebb meccseinek megvívása jelent, drágán adják, és éppen ez a jó benne.
Ha a nagy feladatok könnyűek lennének, mindenki roppant bátor, áldozatkész és sikeres lenne. Pontosan kihez képest is lennél akkor te a király?
#2 Az akadály mint játék
A karrier (sőt, általában a sors) kihívásaival járó feladat teljesítése valójában játék is. A saját előrehaladásodnak, fejlődésednek tesztje, egy achievement megszerzésének a lehetősége. Újabb medál a karakterlapon, egy magadnak adott jogos kitüntetés. Kevés felemelőbb érzés van, mint egy új projektet elkezdeni, egy fehér papírt magad elé téve skiccelgetni az új vállalkozás alappilléreit, a márkád értékeit, a szolgáltatásod attribútumait.
Egy oklevél vagy diploma megszerzésére is nézhet az ember úgy, mint végigkínlódni a kötelezőt, de tekinthet rá hívogató kihívásként is, amelyben a cél a lehető legkiválóbb eredmény vagy a kiemelkedő tudás megszerzése. Az életben felmerülő,
a komfortzónából kimozdító események izgalmat, kalandot ígérnek, melyek magukban hordozzák az emlékezetes történetek romantikájának lehetőségét.
#3 Az akadály mint új ismeret
A kihívás eredménye nem csak „új medál lehet a karakterlapon”, de akár egy új képesség bespájzolása is a skillsetbe. Az új akadályok leküzdése nagyon sokszor a világ működésével kapcsolatos új információk megszerzését igényli.
Ha például vállalkozást indítasz, lehetőséged van beletanulni a könyvelés trükkjeibe, ha izmosabb akarsz lenni, megismerheted az anabolikus folyamatokat és a saját tested lehetőségeit, és ha egy új munka új kompetenciák elsajátításával jár, akkor kiművelheted magad azokban.
A tájékozottsággal nem az a probléma, hogy meg kell szerezni, hanem épp az, hogy limitált a begyűjthető mennyiség.
Amíg nem lehet egy kibernetikus implantátummal rámásolni a memóriára a Wikipédiát, meg a legjobb szakkönyveket, addig a legszebb dolog, amit ember az elméjével tehet, hogy manuálisan lapátol be annyi hiteles tudást, amennyit csak képes.
#4 Az akadály mint progresszió
Saját karriered építésében vagy egy vállalkozás szervezésekor minden egyes leküzdött akadály egy nagy előrelépés a konkurenciáddal folytatott versenyben. Ha el kell készíttetned egy weboldalt, arra érdemes nem egy nyűgként tekinteni, hiszen minden pluszteljesítmény egyben lépéselőny is a riválisaiddal szemben.
Jobb logó tervezése, ügyesebb kolléga kiválasztása, egy frekventáltabb iroda megtalálása vagy egy specifikus app lefejlesztése nyilván pénz és fáradtság, de közben magában hordozza a szebb megjelenés, a nagyobb produktivitás, a több ügyfél vagy az addicionális monetizációs megoldások esélyét.