Kanadai tudósok bebizonyították.
Még mielőtt a modern időkben felfedezték volna, hogy csökkenti a fájdalmat és a szorongást, a zenét évszázadok óta használták a fájdalom enyhítésére. Kanadai kutatók most azt vizsgálták, hogy a zenehallgatás mely vonatkozásai vezethetnek a fájdalomérzékelés csökkenéséhez. Azt találták, hogy a kutatás résztvevőinél a fájdalom intenzitásának és kellemetlenségeinek érzékelése csökkent, amikor kedvenc zenéjüket hallgatták, összehasonlítva az előre kiválasztott relaxációs zenével, amelyet általában klinikai körülmények között használnak. Ezen túlmenően
a keserédes hangulatú zeneszámok esetében – más érzelmileg terhelt zenétől eltérően – azt tapasztalták, hogy még tovább csökkentik a fájdalomérzetet.
A kutatások már korábban is kimutatták, hogy a zene drogmentes módszer lehet az emberek fájdalomérzékelésének csökkentésére. Ez a csökkent fájdalomérzékenység – más néven hipoalgézia – akkor fordulhat elő, ha a fájdalomingerek megszakadnak a bemeneti pontjuk és az elme által fájdalomként felismert hely között.
A Frontiers in Pain Research nevű folyóiratban megjelent új tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, hogy milyen típusú zene csillapítja a fájdalomérzékelést. A vizsgálatok helyszíne a McGill Egyetem Mathieu Roy Pain Labja volt.
„Tanulmányunkban kimutattuk, hogy a vizsgálat résztvevői által választott kedvenc zene sokkal nagyobb hatással van az akut hőfájdalom csökkentésére, mint az ismeretlen, de kifejezett relaxációs, pihentető céllal készült zene” – mondta Darius Valevicius, a Montréal Egyetem doktorandusza.
Azt is megállapítottuk, hogy az érzelmi válaszok nagyon erős szerepet játszanak annak előrejelzésében, hogy a zene hatással lesz-e a fizikai fájdalomra.”
Annak tesztelésére, hogy melyik zene csökkenti a leghatékonyabban a fájdalmat, a résztvevők mérsékelten fájdalmas hőingereket kaptak az alkar belső részében, ami a bőrön tartott forró teáscsészéhez hasonló érzést eredményezett. Ezeket az ingereket zenei részletekkel párosították, mindegyik körülbelül hét percig tartott. A kontrollsávokhoz vagy a csendhez képest kedvenc zenéjük hallgatása jelentősen csökkentette a fájdalom intenzitását.
Az ismeretlen – alkalmazott zeneként széles körben használt – relaxációs zeneszámoknak nem volt ilyen erős hatása.
„Annak érdekében, hogy kizárjuk annak eshetőségét, hogy csupán maga a figyelemelvonás vagy egy bizonyos hanginger okozza a hipoalgéziát, úgynevezett kódolt zenét is használtunk, amely minden tekintetben utánozza a valódi zenét, annak értelmes szerkezetét kivéve„ – magyarázta Valevicius.
Nem mindegy, milyen muzsika
A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a zene típusa szerint van-e különbség a fájdalomcsillapító hatásban. Ennek érdekében megkérdezték a résztvevőket a kedvenc zenéikre adott érzelmi reakcióikról, majd ezek alapján meghatározták a témákat: energizáló/aktivizáló, boldog/vidám, nyugtató/pihentető és megindító/keserédes.
Kiderült, hogy a különböző hangulatú zenék fájdalomcsillapító képessége eltérő. „Azt találtuk, hogy a megindító vagy keserédes érzelmi élményeket közvetítő zenék még tovább enyhítik a fájdalomérzetet, ami a zene intenzívebb élvezetének és a zene okozta – jó értelemben vett – borzongásnak köszönhető” – taglalta az eredményeket Valevicius.
Bár még nem teljesen ismert, hogy mi az a zenei hidegrázás, az efféle érzékelésélmények egy olyan neurofiziológiai folyamatra utalnak, amely hatékonyan gátolja a fájdalomjeleket. Egyes embereknél ez a borzongás bizsergő érzésként vagy libabőrként nyilvánulhat meg.
A kutatók rámutattak tanulmányuk korlátaira is, amelyek közül az egyik az, hogy a résztvevők mennyi ideig hallgatták a zenemintákat. Előfordulhat például, hogy a relaxációs zene hosszabb idejű hallgatása erősebb hatást fejtene ki, mint amennyi ideig a zeneszámok szóltak.
A további kutatások során meg kell vizsgálniuk azt is, hogy a kedvenc zenék hallgatása hatásos-e más, nem termikus fájdalomingerekkel, például mechanikai stimulációval vagy krónikus fájdalommal szemben is.
„A zenehallgatás pszichológiájának olyan új dimenzióit kutatjuk, amelyeket még nem tanulmányoztunk alaposabban, különösen a fájdalomcsillapítással összefüggésben. A rendelkezésünkre álló adatok korlátozottak, de az első eredmények meglehetősen erősek” – zárta Valevicius.