Legalábbis olyan értelemben létezik, hogy nanotechnológusok már kikísérletezték, és működik.
– mondta Oleg Gang, a Columbia Egyetem nanotechnológiával foglalkozó kutatója, akinek a csapata a Columbia mellett a Connecticuti Egyetem és a Brookhaven Nemzeti Laboratórium munkatársaiból állt össze.
Kísérleteik során sikeresen kombinálták a DNS szerkezetét az üveggel – az így létrejött szuperanyag pedig acélhoz képest ötszörös könnyebbségével és négyszeres erejével adott sűrűségnél a legerősebb ismert anyag a világon.
Előzetes gondolatmenetük lényege az üveg alapvető erősségeinek kihasználásában rejlik. Az alapvetően könnyen törő üveg legtöbbször a szerkezeti tökéletlenségei (például repedések, hiányzó részecskék) miatt törik könnyen. Ugyanakkor
hibátlan és legtisztább formájában egy apró üvegdarab olyan nyomást képes elviselni, amely a legstabilabb és legnehezebb anyagokat is összetörné.
Hibátlan üvegdarabok megmunkálása azonban rendkívüli kihívás, ha nagy méretről van szó, de ebben az esetben egy mikrométernél alig kisebb vastagsággal szinte mindig tökéletes. És mivel könnyebb, mint a legtöbb fém és kerámia, az ilyen érintetlen, nanoméretű üvegből készült szerkezetek egyszerre erősek és pehelykönnyűek.
Ezután ezt a makulátlan üveget 3D-s szerkezetté alakították, mégpedig a DNS segítségével, melyet afféle „állványként” alkalmaztak. Az így létrejött, „összeszerveződő” DNS-vázra üvegbevonatot vittek fel.
– hívja föl a figyelmet Gang.
Akinek csapata egyébként nem állna meg itt: a továbbiakban még erősebb anyagokat akarnak fabrikálni a bevált technikával. Azt tartják, hogy például ha üveg helyett úgynevezett karbidkerámiát használnának, még jobb szilárdság-tömeg arányú anyagokat lehetne előállítani. Illetve a DNS-szerkezet megváltoztatása ugyancsak erősen javíthatja az eredményt.