A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, vagyis az ADHD korunk egyik népbetegsége.

Amiben persze – ahogy sok más, főleg viselkedéssel kapcsolatos, illetve pszchiológiai jellegű – nagy szerepe van annak is, hogy maga a tünetegyüttes, amit az ADHD okoz, egyre többször és egyre komolyabb hangsúllyal jelenik meg a nyilvánosságban. Mi is nemrég írtunk arról, hogy még a gyerek születése után az apáknál feltűnően gyakran fellépő szorongás és depresszió kialakulásában is jelentős szerepet játszhat.

Egy most megjelent, nagy, több mint százezres mintán elvégzett, közel húszéves kutatás eredményeit közreadó tanulmány tanúsága szerint azonban a mindennapi életet megnehezítő hatások mellett hosszabb távon is nehezebb azoknak, akik ADHD-val küzdenek.

A kutatócsoport még 2003-ban kezdte a projektet, mégpedig összesen 109 218 ember adatainak vizsgálatával. Az alanyok ekkor átlagosan 57,7 évesek voltak, és egészen 2020-ig, vagy az esetleges demencia kialakulásáig, vagy a halálukig követték őket.

Az időszak alatt 730-uknál derült ki az ADHD, akik közül 96-nál pedig a demencia is kialakult, ami 13 százalékos arány.

Ám akinél nem diagnosztizálták felnőttként a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart, azoknak csupán 7 százaléka lett demens.

Azt is megállapították, hogy nem volt összefüggés a demencia és a hiperaktivitás-zavar között azoknál, akik az ADHD-ra szedtek pszichostimuláns gyógyszert. A nagyszabású kutatás további részletei itt böngészhetők.