A napokban véget ért írósztrájk után felmerült, hogy rebootolják a klasszikus irodakomédiát.
Korábban cikkeztünk arról, hogy a hollywoodi forgatókönyvírók letették a tollat, hogy élhetőbb munkakörülményeket harcoljanak ki maguknak, és a héten végre sikerrel jártak – ennek nyomán pedig már érkeztek is újabb film- és sorozatbejelentések is. Az egyik legérdekesebb hír számunkra, hogy az amerikai The Office című sorozat készítője, Gred Daniels rebootot tervez a papírgyárnak dolgozó irodai munkásokról szóló sorozatból.
A The Office eredetileg egy brit sorozat volt, Ricky Gervais főszereplésével, amely valódi franchise-zá nőtte ki magát:
mára 13 (!) országban készítettek belőle saját verziót.
Ezek közül a 2005 és 2013 között futó amerikai széria lett a legnépszerűbb, mi nagy rajongói vagyunk mind a brit, mind az amerikai verziónak, úgyhogy kíváncsian várjuk az újragondolást, de közben vannak aggályaink és aggodalmaink. Elmondjuk, mit várunk az új szériától.
#1 Klasszikus hangulat
A brit és az amerikai verzió is pompásan megfogta az irodai léttel járó monotonitást és bürökráciát, a mikrokörnyezetben kialakuló konfliktusokat és barátságokat. Ha végeztél már hasonló munkát, biztos ismerős csomó helyzet, melyeket persze a sorozatban gyakran elvisznek a falig, olykor elképesztő vicces jeleneteket szülve. Reméljük, hogy ez a valós szituációkra épülő, majd azokat sokszor iszonyatos kínos humorral operáló recept megmarad az új etapban is.
#2 Modern elemek
Pont tíz éve ért véget a sorozat, és azóta sok minden változott a vállalati kultúrában, elég csak a homeoffice elterjedésére, a Teams/Zoom-callokra, a szigorúbb etikai szabályokra és a különböző generációk eltérő munkahozzállására gondolni. Az lenne az ideális, ha a reboot reflektálna ezekre a változásokra, hiszen ezek számos új poénforrással szolgálnak.
#3 Eredetiség
A folytatások, rebootok, remake-ek készítői kis túlzással élve gyakran csak fogják a korábbi sikeres epizódok forgatókönyveit, átírják a szereplők nevét, kicsit kozmetikáznak a körítésen, majd megpróbálják újként tálalni az egészet (lásd például J.J. Abrams Star Wars-értelmezéseit).
Bízunk benne, hogy Danielsék nem fogják felmelegíteni a korábbi ikonikus részeket: nem akarunk újabb vacsorapartit, veszettség elleni maratont vagy tűzriadót – új cselekményszálakra vágyunk, amelyek önmagukban, fanservice nélkül is megállják a helyüket.
#4 Visszatérő szereplők
Mivel rebootról van szó, nyilván nem várjuk, hogy hozzák vissza az összes karaktert a sorozat amerikai verziójából, de
jó lenne látni a régi arcokat, és most nemcsak rajongósimogató cameókra gondolunk, hanem esetleges komolyabb szerepekre.
Persze John Krasinski épp akcióhősködik, Steve Carrell időközben komoly filmszínésszé avanzsált, Rainn Wilson pedig leginkább a környezetvédelemmel van elfoglalva, de az évek során több színész, például Jenna Fischer (Pam), Angela Kinsey (Angela), Leslie David Baker (Stanley) és Creed Bratton (Creed) is jelezte, hogy szívesen visszatérne, úgyhogy reménykedünk.
#5 Markáns új karakterek
A rebootok gyakran esnek abba a hibába, hogy visszahozzák az eredeti verzió szereplőit pepitában, más névvel – és a kortárs klónok nyilván érnek fel az OG-verziókkal. Nem akarunk újabb Michaelt vagy Dwightot vagy Pamet: nem copy-paste-elt karakterekre van szükség, hanem friss új arcokra, egyedi személyiséggel.
#6 Cenzúrázatlan humor
A Kellyt alakító, több epizódot forgatókönyvíróként is jegyző Mindy Kaling szerint a The Office-t ma már nem lehetne elkészíteni, mert a benne szereplő poénok sokakat sértenének. Mi viszont
úgy gondoljuk, hogy ez a széria semmiképp se működne tapló beszólások és jelenetek nélkül: ha a rebootot politikailag korrekt, megzabolázott humorú sorozatnak tervezik, akkor jobb, ha behintik sóval a projektet.
#7 That’s what she said poénok
Nem indokolnánk, egész egyszerűen szükség van rájuk.
#8 Érzelmileg erős jelenetek
A The Office karakterei sokszor kiállhatatlanok voltak, azonban nem váltak karikatúrákká: a sorozat bemutatta a szereplők emberi oldalát is, és a sok elszállt poén között olykor felbukkant egy-egy emlékezetes megindító, szomorú vagy épp felemelő jelenet is, így a néző tudott kötődni a Dunder Mifflin dolgozóihoz.